Pénzválság és karácsony

A karácsonyi pihi közben arra a felismerésre jutottam, hogy az emberek semmiből nem tanulnak. A némileg nehezebb gazdasági helyzet egyértelműen nem befolyásolta az emberek karácsonyi költekezését. Ezt bárki tudja tanúsítani, aki járt akármelyik bevásárlóközpontban vagy vásárban az elmúlt hónapban. Olyan véleményt is hallottam, hogy azért kell most költeni, mert jövőre majd nem lehet… Olyan szintre jutottunk a napi múló élvezetek hajszolásában, hogy már az sem érdekel mi lesz velünk jövőre… Csak a plazmatévé meglegyen… Érdemes ezen elgondolkodni.

KEKÜ!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok a blog minden olvasójának!

MTE – Nyíregyháza 98-83

A bemutatásnál Sitku tapsot kapott. A meccset nagyon gyatrán kezdtünk, az első negyedben nem nagyon ment be semmi, miközben a túloldalon Savic többször ziccerezhetett, Sitku pedig bedobálta a tempókat. Aztán a második negyedben valami hihetetlen szurkolás kezdődött el, ha visszagondolok rá még akkor is kapkodom a levegőt… :) Ez teljesen megzavarta a Nyíregyet és egy 24-9-es rohanást csinált a csapat. Banks papa a félidő végén már 19 pontnál járt, mellette még Geri volt dicsérhető. Aztán a fordulás után sem változott érdemben a játék, George vezérletével fokozatosan hízott az előny 20 pont fölé is. Ebben az időszakban feltámadt Manix, Rudi is bevágott két triplát és mindenki hajtott hogy meglegyen a győzelem. A negyedik negyedben Booker csapata élére állt, ekkor tudott kicsit közelebb jönni a vendégcsapat, de ez nem volt veszélyes. Sitku 5. faultja után kicsit szétrúgta a folyosó ajtófélfáját, reméljük az újrafestést majd kifizeti :). Szép győzelem volt, de Pécsen védekezésben több kell.

Egyéni:
Archie – nagy nyereség ismét. Remek passzok, gyorsaság, már csak a dobóformának kell picit javulnia.
Manix – benne érzésem szerint jóval több van. Nagyon lendületes, de a triplái borzasztóak. Szerintem húzóember lehetne…
Geri – nagy szív lelkesedés, a szokásos fontos játék.
Bialek – pontatlan hármasok ismét, nagyon gyenge védekezés, ha Vavra visszatér remélem az ő percei csökkennek drasztikusan…
Banks – klasszis, élmény nézni a játékát, s még védekezésben is odatette magát.
Marci – 2 szép hármas, utána padkoptatás…
Fepu – teljes önbizalomhiány a kevés játékperc miatt. Vele kapcsolatosan tenni kell valamit, mert baj lesz.
Rudi – ő bezzeg élt a lehetőséggel, 3 gyönyörű kosarat szerzett, csak így tovább!
Tóth G. – egy szép tempó és több buta hiba.
Hege – lelkes játék.
Rafi – slllllllllllllam dunk!

Kolibotrány

Érdekes ez a veszprémi kollégiumi botrány. Én szerencsére nem vagyok érintett, de D-Man és Süti barátunk például igen… Mélységesen felháborított az eset, holott mivel én is az Egyetemen vagyok pontosan tudom, hogyan megy a pozíciók elosztása: csakis cimboraság alapján. Ez lehet ártatlan dolog is amellett persze hogy etikátlan, de ebben az esetben nagyon komoly következményei lettek. Ez már önmagában is szomorú, de ahogy az Egyetem kommunikálja a kérdést, az méginkább az. Nem vázolják világosan a helyzetet, mindenféle fantomhackert keresnek miközben pontosan tudják ki a felelős és kiket kéne elmeszelni. De mivel ismét „csak” a hallgatók szívták meg, nem fog történni semmi azt gyanítom. Ez van…

Bécsi hétvége

Egy csodás másfél napot töltöttünk el egyik kedvenc városunkban a hétvégén. Az odaút nem volt túl kényelmes, hiszen állnunk kellett a vonaton, de az élmény mindenért kárpótolt. Ugyan rengeteg ember volt, köztük nagyon sok magyar, mégis megérintett minket az advent helyi szelleme. A fények, a kirakodóvásár, a forraltbor és a puncs illata bőven kárpótolt a néhol szűkös helyért. A sültkrumpli, a kórusok, a legendás Kärtner Strasse fényei mind-mind fokozta hangulatunkat. A szállásunkon ismét a tavaly nyáron megtapasztalt kitűnő vendéglátást kaptuk, remek kilátással. Az idő is elfogadható volt, szóval nagyon jól éreztük magunkat. Mindenkinek melegen ajánlom!

Veszprém Kaposvár 76-93

Csak röviden mesélek a múlt pénteki kupameccsről. Semmi más nem történt, csak az élvonal egyik jó közepes csapata simán legyűrte a B csoport listavezetőjét. Persze nem volt annyira sima, de 59-60-nál nem tudtak a veszprémiek élni a lehetőséggel, és a negyed végén demoralizáló triplát kaptak. A centerfölénnyel, amit egyedül Orosz Benő képviselt, nem tudtak a veszprémiek mit kezdeni. Azért grat a csapatnak.

Jópofa oldalt találtam

Találtam egy jó kis oldalt a neten, ahol minden képedet jópofa effekttel láthatod el. Rögtön fel is rakattam magam egy amerikai házikó falára, mert az jól néz ki. :-) Legalábbis szerintem. A képre kattintva megnézhetitek teljes valójában. De próbáljátok ki, itt a link:
Photofunia

MTE-Albacomp 69-86

No a tegnapelőtti meccs megihletett kicsit, a gondolataim a következők. Először is meglepődve tapasztaltam a csarnokba érvén, hogy a mérkőzésre kiadott kis füzet teljes egészében a csapat honlapjának vendégkönyvével foglalkozik. Abban megy a szöveg, hogy be kéne tiltani meg ilyesmi. Hát ha a klub be akarja tiltani, tegye meg. De alighanem azért ennek a problémának túl van lihegve a jelentősége. Szerintem egyébként át kéne alakítani többtémás fórummá, s a csak kosárlabdás részből így már nyugodtan lehetne moderálni a trágár és egyéb módon a klub érdekeit sértő bejegyzéseket…
Aztán a meccs is elkezdődött, ahol meglepően jól tartottuk magunkat az első félidőben, de a hibáinkat könyörtelenül büntette az Alba. A szünetben arról beszélgettünk, hogy a védekezésünk annyiból áll, hogy ha jön a labdás ember, akkor hárman rárontunk, aztán reménykedünk, hogy a tisztát kihagyják. Támadásban pedig csak elzárás-leválás és semmi egyéb. Ennek ellenére a harmadik harmadban még tartottuk magunkat, de a negyedik negyed közepén eldőlt minden. Történt, hogy becsapdáztuk Hangát, a lépéshibát nem fújják, Simon tripla, aztán megint ők jönnek, becsapdázunk, lépést nem fújnak, Simon tripla. Az ellentámadásból a Marci felteszi a ziccert, tiszta fault, a síp néma marad, a fejek eldurrannak. Ezután 5 perc volt hátra, -10 és egy bedobást nem tudtunk elvégezni, ritkán látni ilyen mértékű mentális összeomlást. Fodor Gerit és Bialeket tudom dícsérni, sajnos senki mást. Az Albának most elég volt Simon és Bell, ha még a két sérült is játszik… A meccs végén a „Hol a csapatunk?” szerintem nem kellett volna, a csapatunk ott volt a pályán, csak megint nem nyert. Ja és nekünk is van 3 színesbőrű játékosunk…

Tulajdonos: nem hinném, hogy őt egyáltalán itt meg kell említeni. Az ő segítségével létezik még a klub, reméljük be fogja tudni fejezni feladatát. A kommunikáció viszont nem az igazi, felfokozta a várakozásokat a sok túlfűtött beharangozó, aztán igazából a légiósaink csak kicsit jobbak az átlagnál, csak akkor vannak hírek ha valami jó történik, helyesírási hibák stb. Én nem akarok beleszólni, de akkor inkább ne legyen.

Edző: itt már érezni egy kis gondot. Minden elismerésem a tavalyi tavaszért, de most már gyakorlatilag 2 hónapja együtt készül a keret, mégis alig látni védekezési és támadó variációkat. Főleg a támadásaink nagyon esetlegesek. A stáb választotta ki a légiósokat, aztán vagy nem játszanak, vagy nem azt csinálják amit az edző kér. Talán akkor nincs tekintélye az edzőnek? Elég bonyolult helyzet.

Keret: a keretünk szerintem továbbra is nagyon jó, de mégis hibásan van összerakva. Kezdve azzal, hogy nincs csereirányítónk, a fél meccsnyi kényszerirányítás pedig nagyon sokat árt. Marci mondjuk tegnap nem volt rossz, csak a meccs végére nagyon felhúzta magát. Kettes poszton viszont 4 játékosunk van, ami sok, mert így a Feput 3-asban vetik be, ami nagyon nem az ő posztja szerintem. A Tatu meg tegnap 0 percet játszott, hát ezt sem értem. Manix szerintem jó játékos, ha meglenne a helye, ő lenne a szezon MVP-je. 3-as poszton megint 3 játékosunk van, na közülük aztán tényleg nem tudják kit kéne játszani. Hege lelkes, de vannak technikai hiányosságai, mellesleg tegnap 5 percen át tök jól fogta a Bellt, Bryan teljesen passzív támadásban, pedig a szikra ott mocorog benne. Rudi meg 2 percet kap meccsenként, ezért kellett végigtárgyalni vele az augusztust? 4-esen Bialek pozitív nekem eddig hülyeségeivel együtt, Banks papa viszont rejtély. Kicsit Lopatka-érzésem van vele kapcsolatban, szerintem a csapattársak egy idő után meg fogják unni, hogy mindent eldobál… Az 5-ös posztunk megintcsak lukas, ennek ellenére a Rafit többet játszatnám mert ha csak a palánk alatt áll már több hasznot hajtana védekezésben mint a két 4-esünk, aki állandóan a triplavonalon kóricál…

Remélem kilábalunk hamar. MTE!

Feledd el a Titánokat!

Ma végre megmérkőzhettünk a Budapest Titans csapatával. Egész pontosan egy közös edzést tartottunk Pesten, a Vasas műfüves pályáján. Se egy bíró, se kapufák, se special team. Csak 10 támadás itt, 10 támadás ott. Fair play itt, alattomos játék ott. 5 sérült itt, mosolygó játékosok ott. 0 szerzett pont itt, 3 touchdown ott. Nem egy szép élmény. Most nincs kedvem emlékezni a Titánokra...

Ne bántsd a magyart!

Most vettem észre, hogy még nem is írtam a nemrégiben végrehajtott szlovák rendőrterrorról. Alighanem az én kifejezőeszközeim már kevesek is ehhez. Már nem is lepődtem meg, csak mélységes szomorúságot éreztem. Borzalmas volt látni a szétzúzott, magatehetetlen, vérző embereket. Persze aztán jött a „miért mentek oda?” kérdés a tömegmédiában. Azért, mert ebben az országban még páran úgy gondolják, lehet tenni az ellen hogy ősi földjeinken és jelenlegi határainkon belül a népünk megalázva és kirabolva vegetáljon, mint egy szolga. Néha meg kell mutatni, hogy vannak itt akik még nem süllyedtek teljes apátiába, és nem törődtek bele a dolgokba. Ha a vezetőink nem védenek meg minket, akkor csak magunkra számíthatunk…

Ne bántsd a magyart!

Szappanopera helyett brazil dráma

Az utolsó futamra hagyták a döntést az idei F1-világbajnokság versenyzői. Pontosabban ketten, az összetettben 7 ponttal vezető McLaren Mercedes-pilóta, Lewis Hamilton, és a Ferrari versenyzője, Felipe Massa. Utóbbi az első, Lewis a 4. helyről rajtolt. Indulás előtt leszakadt az ég, majd futam közben szinte teljesen felszáradtak az ideális ívek. Hamilton semmit sem kockáztatott, végig a 4-5. helyen autózott, ami neki éppen elegendő volt a világbajnokság megnyeréséhez. Aztán 10 perccel a futam vége előtt újra eleredt az eső, és a kerékcserék után a jól taktikázó Sebastian Vettel (Kubica érthetetlen manőverének is köszönhetően) megelőzte Hamiltont, ezzel a 6. pozícióba, és az összetettbeli 2. helyre visszasorolva őt. Az utolsó két kör hatalmas izgalmakat hozott, Massa utcahosszal nyerte a futamot Alonso és Räikkönen előtt. A kérdés az volt, megelőzi-e Hamilton Vettelt, de úgy tűnt, nem. Ekkor az utolsó kanyarban a sok lekörözött versenyző között feltűnt a Toyotás Timo Glock, aki nem váltott intermediate gumikra, így 18 másodpercet, valamint 2 helyet veszített az utolsó körben. Vettel és Hamilton is megelőzték, így Lewis Hamilton lett minden idők legfiatalabb Forma1-es világbajnoka! Szenzációs, a tavalyinál is izgalmasabb utolsó futamot láthattunk! Szerény véleményem szerint a tavalyi után most fordult a kocka, Hamilton megérdemelte a VB-címet az egész szezonban mutatott teljesítménye alapján, hiszen egyszer sem volt technikai hibája, és olyan büntetésekkel is sújtották, amikkel senki mást nem, szóval szép volt, jövőre is hasonló izgalmakat kívánok minden egyes szurkolónak!

MTE - Sopron 83-69

Vegyes érzelmeim vannak a csapattal kapcsolatban. Még kétarcúak vagyunk, vannak nagyon jó és felejthető periódusunk is. Ennek ellenére kétség nem férhetett a győzelmünkhöz. A második negyedbeli szoros védekezés aztán meghozta az eredményét, és mint később kiderült, a győzelmet is. A negyedik negyedben még feljöttek 9 pontra a soproniak, de aztán Banks bebiztosította a győzelmet. Az ellenfél inkább az egyéni játékra épített, Körtélyesi viszont határozottan jó volt. Meszlényi mester ismét megmutatta a 16 másodperces időkéréseinek erősségeit. A bírók fogalmatlanok voltak, de hát ezt megszokhattuk. Nálunk Banks és Manix támadott jól, valamint Geri hozta a küzdenitudását. Pozitív volt még Tatu játéka, sokkal többet is játszhatna. McCullough szerintem nem rossz játékos, keveset hibázott, ezért ha felépül Fepu és Rudi, akkor nagyon sokan leszünk 1-3 posztokon… Bialekre külön kitérnék, jó statot csinált, jelenleg szükségünk van rá, de nekem nem különösebben szimpatikus. Remélem rámcáfol. Egy szó mint száz, nem leszünk rosszak 5-ös center nélkül sem, de túl sokat sem várok a szezontól…

Viva Pragha !!!

Sziasztok!

Ha jól látom én már nagyon régen, és akkor is csak egyszer blogoltam ide. Hát mit is mondjak... Most szégyenlem egy kicsit magam. Gyuri-bácsi barátom pirított rám, hogy ha így járom a világot, ahogy az utóbbi időben sikerült, akkor írjak már néhány sort a szép helyekről, amiket bejártam. Igaza van...

Azt hiszem a legfrissebb élményemmel kezdem a sort. Most ebben a 4 napos ünnepben Andival, és még 8 nagyon jó pajtásunkkal ellátogattunk Prágába... Mit is mondhatnék gyönyörű volt... Nekem személy szerint - de szerintem más is így van vele, aki járt ott - sokkal jobban tetszett, mint Budapest. Az egész város sokkal jobban ki van találva. Hogy csak 1 példát említsek: 4 nap alatt kevesebb autót láttam a belvárosban, mint itthon 1 nap alatt. Pedig ott egész nap az utcákat jártuk, itthon meg ugye reggel bejövök dolgozni, este meg hazamegyek és ennyi...

Hogy is kezdődött az egész? Valamikor tvaly fogalamazódott meg bennünk, hogy el kéne menni megnézni Prágát. Nagyon sok jót és szépet hallottunk róla és most ősszel úgy döntöttünk eljött az idő.

Az utazáshoz egy nagyon kedvező díjfekvésű, mégis színvonalas társaságot választottunk. Orangeways... Ahogy most többetekben leesett, igen busszal mentünk, nem repülővel. :) Viszont azt kell mondanom, hogy nagyon kellemeset csalódtam. Bőrülések, 4 LCD tv a fedélzeten, ülés hátuljába épített audio jack kimenet csatornváltóval. Szóval elég pöpec kis busz volt. Egész úton filmek mentek, amit csak az nézett, és hallgatott aki akart, de volt lehetőség rádió és cd hallgatására is a kapott fülesen kereszztül...

Most, hogy letudtam a kötelező kört és biztos lehetek az Orangeways-es jutlékomban áttérnék Prágára... :) Az út maga 7 óra volta busszal. Saját magunknak szerveztünk mindent a szállást is.

Prágába értünk kb. du. fél 4-kor. Onnan aztán elkezdődött a hosszú séták és sörözések netovábbja.

Aki nem volt még ebben a gyönyör városban, annak csak ajánlani tudom... Mi megnéztük a zsidó negyedet, a várat, a Vencel teret, az Óváros teret, és még nagyon sok más nevezetességet a városban. Természetesen a kihagyhatatlan Károly hidon is átsétáltunk!

Egy érdekesség: A városban rengeteg a macskakő. Durván sok van. A belvárosban szinte más sincs és ez egy nagyon kellemes hangulatot ad ennek az egész helynek.

A napok végén megfáradtan beültünk vacsizni egyet és gondűző finom cseh söröcske mellett részegedtünk kellő mértékig. :)

Összességében bárkinek akinek lehetősége nyílik elmenni ebbe a városba cask ajánlani tudom...

Viva Praga!!!

Ősz...

Imádom ezt a szép őszt. Különleges hangulata van, a színei utolérhetetlenek, mégis a halál illata lengi be. A hosszú, de mégis átmeneti elmúlásé. Nem tudok betelni a látvánnyal, de lassan elmúlik. Nem szeretem a telet, és sokat kell várnom a következő csodára. Talán a tavasz majd kárpótol egy kicsit…

Október 23.

Nem tudunk emlékezni a nagyokra. Azokra, akik tettek nagy ívben arra, hogy mi lesz a kis életükkel. Nem tudunk emlékezni azokra az időkre, amikor még közös volt a cél. Amikor sikerült egy ideig egy irányba húzni a szekeret. Nem állunk meg egy pillanatra, és nem is gondolkodunk. Miért?

Göteborgi képek

Dalriada koncert - 2008. 10.11. (Szombathely)

Bevallom én örültem, hogy végre nem death metal együttesekkel, hanem számomra befogadhatóbb zenekarokkal alakult ki a koncert. A Nightquest nagyon jó volt szerintem, a Phantom of the opera pedig nagyon ott volt a szeren! A Tűzmadárt is nagyon szeretem, élmény volt hallgatni a számaikat. Persze a fő attrakció is tökéletes volt szerencsére, és többen is voltunk, mint múltkor. A koncert végén az ember még hallgatna további dalokat is, de így is hajnali 2 körül tudtunk lefeküdni aludni. Nagyon nagy élmény volt ismét, köszönjük!

Nap és a Szél Háza (részlet):

http://www.youtube.com/watch?v=hHA7q1O9GKE

Göteborg

No akkor Göteborgról… Mit ne mondjak, nagyon jó volt. Főleg hogy már van némi viszonyítási alapom Európát tekintve. Ki tudom jelenteni, Észak-Európában jó lehet élni. Persze rengeteg a bevándorló, szűnnek meg munkahelyek, mégis rend van és nyugalom.
A repüléssel nem volt semmi gond, de aztán realizálhattuk, hogy a hotel nagyon messze van a belvárostól. Aztán rájöttünk, hogy nagyon-nagyon jó a tömegközlekedés, így ez egyáltalán nem jelentett problémát. Maga a város szép, bár „csak” 500 éves múltra tekinthet vissza. A tengerpartra érdemes elvillamosozni, ráadásul a meztelenül fürdöző csaj sztoriját is elmesélem, ha érdekel valakit… Tetszett, hogy a svédek nem akarják a kajáikat ráerőltetni a vendégre, udvariasak, nem bizalmatlanok, nyugodtak. A konferencia is jól sikerült, így nagyon frankó hetet tudtunk maguk mögött. Hazaúton aztán valami megmagyarázhatatlan szorongás vett rajtam erőt a gépen. Másnap ugyanez a gép kényszerleszállt Krakkóban…

Kérdés

Arra lennék kiváncsi, hogy hányan olvassák ténylegesen ezt a blogot :)

Aki erre jár, tegyen egy megjegyzést legyen szíves :)

Nincs esély élhetőbb Magyarországra?

Megjöttem Göteborgból, az élményekről majd később kicsikét…
Előbb azonban arról, hogy miért is van mostanában rosszkedvem, ha megnyitom akármelyik jobboldali radikális honlapot. Azért vagyok dühös, mert naív voltam. Azt gondoltam, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda segítségével sikerülhet egy élhetőbb Magyarországot teremteni. Alighnaem már most látszik, hogy nem fog sikerülni. A szervezetek még nincsenek is pozícióban, már egymást fúrják, mocskolják, lejáratják. Hogy a bomláshoz mennyire járulnak hozzá a titkosszolgálatok, azt én nem tudom, de attól tartok tipikusan magyar helyzet állt elő… Szomorú.

Lemondták a kutyák...

Október 11-én játszottunk volna egy barátságos meccset az Újpest Bulldogs csapatával. Jó ideje ennek tudatában edzettünk, eszerint szerveztük mindennapjainkat és természetesen legfőképp az adott hétvégét. Nekem személy szerint az volt a tervem, hogy miután rengeteg barátom, rokonom szeme láttára legyőzzük a Bulldogokat, hazamegyek, hogy együtt lehessek a barátnőmmel, a családommal. A terv azonban kicsit változott.
Az UTE lemondta a meccset, arra hivatkozva, hogy nem tudtak 5 bírót összeszedni a meccsre, merthogy junior forduló van a hétvégén. Korábbi edzőnk azonban azt mondta, őt meg sem keresték, pedig ő egyedül is levezette volna a meccset. Ennyit a hozzáállásról, ennyit a játszani akarásról, a fair play-ről. Helyettük most a Szombathely Fighters csapatával játszhatunk egy bírók és speciális csapatok, kapuk és természetesen nézők és rokonok nélküli "meccset", amit ha nem nyerünk meg, megint megkapjuk a szokásos fejmosást, és újra elmegy a kedve az egésztől mindenkinek. Pedig jó lenne, ha a következő bajnokságra felszívnánk magunkat, hogy legyen esélyünk a rájátszásra. De így nehéz lesz.

U.i.: Nem szeretnék az Újpest mosatlan mezszínére hivatkozni, mert az nem lenne fair...

Életem egyetlen döntő kosara...

Csekk díz:

http://www.youtube.com/watch?v=xmg1cjy-4ss

A magyar férfi kosárlabda-válogatott

Sajnos a magyar kosárlabda válogatott, heroikus küzdelem végén az utolsó helyezett lett az EB selejtezőcsoportjában. A papírforma szerint el lehetett volna kerülni ezt a helyet, de a csapat magában hordozta a végzetét a belviszályok, lemondások miatt. A csapat ugyanakkor mindent megtett, a szolnoki olaszok elleni győzelem a magyar kosárlabda legendás meccsei közé kerül bizonyosan. Jómagam a szerbek elleni szombathelyi meccsen voltam ott (lásd képek), nem volt esélyünk, de ezek a szerb játékosok NBA játékosok lesznek nemsokára mind alighanem. Reméljük a jövő nyári pótselejtező sikeresebb lesz, és többen gondolják úgy, hogy megtiszteltetés a nemzeti válogatottban szerepelni… Én mindenesetre meg fogom tapsolni azokat a játékosokat külön, akik vállalták a válogatottságot idén nyáron…

Kalotaszegi legényesek a youtube-on

Süti barátunk és társai fantasztikus előadásai a Fenyves kollégiumban:


http://www.youtube.com/watch?v=qgVAeA_b0Zs&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=k0b0yZHM44U&feature=related

Párizs

Még nem is meséltem Párizsról. Nos, sokat nem is lehet róla elmondani így írásban. A híres-nevezetes dolgok tényleg szépek, hatalmasak, lenyűgözőek. Voltunk a Pantheonban, a Notre-Dame-ban, az Eiffel-tornyon, a Diadalívnél, a Louvre-ban, a La Defense negyedben és mind-mind remek. Hajóztunk a Szajnán körülvéve az éjjeli Eiffel-toronnyal, gyönyörű volt. Párizst mindenkinek célszerű látnia egyszer, ha lehetősége adódik rá. Mégis, a francia emberek olyan kellemetlen benyomást tettek rám, hogy már-már a hangulatomat is negatívan befolyásolta… Kevés náluk önzőbb, nagyképűbb és barátságtalanabb nép van a világon… Szép a város, kár hogy ők ott vannak…

2008. szeptember 20.

2008. szeptember 20. Remélem ez a dátum nem kerül be Magyarország jövőbeni történelemkönyveibe. A kormány alighanem rájött, egy esélye van hatalma megmentésére: végképp lejáratni a magyar jobboldalt. Ha ehhez polgárháború kell, akkor azt is előidézik. Ők ebből csak jól jöhetnek ki. Ha nem teszünk semmit, végig kell szenvednünk a parádézó újmagyar hordák felvonulását, ha tennénk valamit, akkor rögtön jöhetne a „nácifasisztaantiszemita” nyerő kártya…
Én félek egy kicsit. De ezúttal lehetetlen semlegesnek maradni.

Új tanév, új kihívások

Hosszas hercehurca után kiderült, hogy nem is a Várfok kollégiumban fogok lakni, mint egy egyszerű kollégista, hanem a Hotel Veszprém falai közt leszek Süti segítségére kollégiumi szeniorként. Ezzel legalább azt elérem, hogy jóval több esélyem van a központiba kerülni, mint szintfelelős. Éljen. Egyébiránt arra számítottam, hogy esetleges ismerős arcok majd a segítségünkre lesznek, ha úgy adódik, hiszen erre a másfél, két hónapra nem választunk KIB-eseket sem, mondván úgyis felesleges. Na, ma azonban megkaptam a hírt, ami kicsit felvillanyozott, illetve lelombozott, szóval megosztotta az érzéseimet. A Pannon Egyetem Hotel Veszprém kollégiumának lakói a beosztás és a megkezdett évek alapján a következőképpen alakulnak majd:
- 2 fő kollégiumi szenior: Süti és jómagam
- 2 fő PhD-s hallgató
- 145 fő elsőéves egyetemista
Lesz itt munka, mindenkinek minden adatát pontosan rögzíteni, elmagyarázni nekik, mit, hogyan, merre, kinél, és akkor az apróbb problémákról még nem is beszéltünk! Mindezt jó lenne vasárnap, beköltöztetés után megejteni, hiszen másnap már kezdődik a suli, nekik meg kimaradt a jó öreg kopogtató tábor, mivel nem készült el időben a Központi Kollégium. A feladat tehát adott, kíváncsian várom, hogyan birkózunk meg vele!

Olimpia

Sokan sokmindent leírták már az olimpiával kapcsolatban. Én nem értékelném kudarcnak a szereplést, illetve csak bizonyos részeit. Az látszott, hogy fejben nagyon kevés magyar sportoló volt ott, ezt bizonyítja a sok hajszálon elment érem, dobogó, továbbjutás. Ennek nem boncolgatnám az okát, alighanem az ország egészének mentális állapotában kell a problémát keresni. Sokan fogják a pénzhiányra is, hát nem tudom. Bizonyára ez is közbejátszik, de akkor miért nyerjük előtte évben a vb-ket?

Ennek ellenére szerintem egy ekkorka országnak ilyen szintű gazdasággal nagy dicsőség amit sportolóink elértek. Az országok nagyobbik része mindenét odaadná egyetlen picike aranyéremért…

A jövő háborúi

Mostanában nagyon figyelni kell a jelen és a közeljövő háborús konfliktusaira. Amit mi hallunk a grúz-orosz háborúról, az erősen a felszín. Nem más ez mint egy orosz-amerikai(s persze ezáltal izraeli) konfliktus, mi másért, mint a Grúzia területén átfutó olaj- és gázvezetékek birtoklásáért. Szerintem az oroszok részéről némi erődemonstráció is megmutatkozik, hiszen egyre erősebbek ők is. Az idióta EU meg NATO persze nyilván a grúzokkal van, csak közeleg a harmadik…

Eszkalálódhat konfliktus az Északi-sarkért is, amely a tevékenységünknek köszönhetően gyakorlatilag teljesen leolvadt. Ez többszereplős háború is lehet, persze Dánia vagy Norvégia nyilván az USA oldalán állna harcba. Ez a súrlódás is bőven ki tudja robbantani az igazán nagy háborút, a bevándorlási és klimaváltozási feszültségek segítségével. A nagy háború… Erre várnak csak bizonyos körök igazán…

Videó a TopikTornáról

Csináltam egy kis videót a Topiktorna körmendi csapatáról, nosza tessék:

http://www.youtube.com/watch?v=9pyGLjU_3yg

Sötét Lovag

Megnéztem, ráadásul moziban, mert úgy gondoltam, ennyit megér. És igazam is lett! Christian Bale álarc nélkül még mindig ügyesen alakítja az elkényeztetett milliárdos playboyt, de amikor belebújik a triplaszövésű titánium-kevlár gúnyájába, akkor már csak a látványos harci jelenetek élvezhetőek, mert addig sem beszél. Történetesen ugyanis nem elég neki, hogy az arcának kb. 85%-át takarja egy maszk, a hangját is el kell torzítania, minek következtében azt vártam, hogy a film végén odamegy egy kissráchoz, és közli vele: "Én vagyok az apád!". A történet és a látványos effektek mellett ami miatt érdemes megnézni ezt a filmet, az Heath Ledger zseniális Joker-figurája. Egyszerűen lebilincselő, ahogy a kicsit skizofrén, nem kicsit őrült és valahol mégis hatalmas igazságokat mások arcába vágó karaktert megformálja. Azt hittem, Jack Nicholson után senki nem lesz jó Jokernek, de szerencsére tévedtem. Igaz, ez a Joker nem az, aki besétált átfesteni a galériát Prince Party Man c. dalára. A mostani Joker nem annyira mókázós, sokkal inkább őrült, ugyanakkor fantasztikus meglátásai vannak, és ahogyan ezt Heath Ledger megjeleníti, az valami hátborzongató. Mindenkinek csak ajánlani tudom, akit valamikor is érdekelt Batman, vagy éppen Heath Ledger. Engem meggyőzött!

Szurkolói Topiktorna 2008

Múlt hétvégén a topictorna nagyon jó volt, bár most a bulizós részét kihagytam. A meccsekre újra nagyon jó csapat jött össze és végül a bronzérmet sikerült megszereznünk. A csoportmeccsek során nyertünk a Szolnok és a Kaposvár ellen. A középszakaszban a Dombóvárt is megvertük, de sajnos a Pakstól kikaptunk. Sajnos ez végzetesnek bizonyult, hiszen így a Falco ellen kellett játszanunk az elődöntőben. A bronzmeccsen viszont a hathatós segítségemmel megvertük az Albát, elég nagy élmény hárompontost dobni a Savaria Arénában J. Szóval nagy élmény volt, de jövőre menjünk messzebre, úgy a buli sem marad majd ki.

Újabb videók a YouTube-on

Kedves Mindenki!
Első kirándulós videónk sikerén felbuzdulva úgy döntöttünk, megosztjuk Veletek második kirándulós videónkat is, ami azonban olyan hosszúra sikeredett, hogy ketté kellett szerkeszteni, így két darabban került fel a címben szereplő videómegosztó oldalra. Jó szórakozást! Ne feledjétek értékelni a videót, esetleg kommentáljátok is!
Kirándulás Velemben II/1
Kirándulás Velemben II/2

Újra "trendi a retró"?!

Rohanó világunkban úgy tűnik, akadnak emberek, akik pihenésre, nyugalomra vágynak, vagy pusztán szeretik az ismerős, régies dallamokat, amikkel az előadók így rengeteg pénzt kaszálhatnak. Több szempontból is jó ez nekünk, slágerfogyasztóknak, rádióhallgatóknak, zeneélvezőknek: Végre hallgatható dalokkal állnak elő esetenként kifejezetten tehetséges, jó hangú és néha kifejezetten dekoratív hölgyek, olykor még urak is, bár ez ritkább. Nemrégiben Christina Aguilera egy teljes albumot szentelt a régebbi stílus felelevenítésének, és most újabb retro dalok vezetik a slágerlistákat. Hogy a megjegyzésekhez is legyen miről írni, íme az aktuális kedvencem:
Gabriella Cilmi - Sweet about me
Meg még egy-két hallgatható kis muzsika, a végén egy kakukktojással. ;-)
Mark Ronson & Amy Winehouse - Valerie
Duffy - Mercy
Estelle feat. Kanye West - American boy
Duffy - Warwick Avenue
Tomi - Babygetdown
Szabó Eszter - Szerelemhez nem kell szépség (ámbár ez nem saját, és kicsit fura is)
Photek - Love and war Ez pedig szimplán jól szól :-)

R.I.P. Koló!

Edzés közben meghalt Kolonics György, a kenus. Egyszerűen nem lehet erre már mit mondani. A sikerorientált sportvilág újabb áldozata, legyen néki könnyű a föld. Isten veled Koló!

The Toccata Theme

Megérkezett az új Innocent Faces track, amiben Kvázi hátborzongató gitárjátékát hallhatjátok!

Itt tölthetitek le.

Miért indul majd a globális öldöklés?

Múltkor Budapesten sétáltam a járdán és egy férfi bő vízzel locsolgatta a kertjét, s akkor újra belémvillant az a kérdés, ami mostanában a legjobban foglalkoztat, hogy miért fog kitörni a 3. világháború? Szerintem egyértelmű, hogy a vízért. Csak olvasni kell a híreket, minden héten van legalább egy hír a vízhiánnyal kapcsolatban már európai országokból is, mint pl. Spanyolországból, Ciprusról. Kis országunk jó helyzetben van, jelenleg a vízkészleteink még a saját tulajdonunk. Attól tartok azonban, hogy nem sokáig…

A háború esélye pedig valós. Katonák masíroznak díszszemléken büszkén Phenjanban, Moszkvában. Muszlim terroristák, izraeli terroristák, US army, NATO. Nem vagyok nyugodt…

Spanyolország...

Szóval voltam Spanyolországban, az északi San Sebastian városában. Nem volt rossz hét, de annyira nem tetszett a vidék. A környék maga gyönyörű volt, de a baszk emberek és a baszk kaja eléggé csökkentette az élvezeti értéket. Nem segített az sem, hogy 15 és 22 fok között változott a hőmérséklet, így hiába volt ott a fürdésre csábító óceán… A végére már le is betegedtem, meg unatkoztam is. Annyira jó volt hazajönni, és a folyamatos hablaty helyett magyar beszédet és a csendet hallgatni…

Hajtás Pajtás!

Az utóbbi napokra leginkább az a jellemző, hogy nem tudom, mit kezdjek magammal. Rengeteg teendőm van (lenne), de egyszerűen semmihez sincs kedvem, leginkább muszájból csinálok mindent. Jay barátom Spanyolországban van kiküldetésen, így vele sem tudom tartani a kapcsolatot. A legtöbb barátom (akárcsak én) vizsgázik, vagy dolgozik, így velük sem tudok túl sok időt eltölteni, hiszen legtöbbször nincsenek is a koliban.
Holnapra beütemeztem még két vizsgát, aztán elvileg vége. Nézhetem végre az EB-t, mehetek Dumaszínházba, hazalátogathatok a hétvégére.
Mindezek mellett az MTE hazai pályán, hatalmas csatában maradt alul a bajnoki címért folytatott küzdelemben, valamint a Wildfires is kikapott a szezon egyetlen győzelmét ellenünk arató Eger Heroes csapatától. Nem sok jó hírrel szolgáltam tehát, de nem szabad feladni, hajtani kell!

MTE - Falco 95-93

A meccs nem indult jól. Nagyon magabiztosnak tűntek a szombathelyiek és nagyon jól céloztak. Folyamatosan mentünk utánuk, de a szünetben már soknak tűnt a 11 pontos hátrány… Ami nem is tűnt úgy, mintha csökkenőben lenne. Aztán a fiúk előszedtek valahonnan némi energiát és Thomas vezérletével fordítottunk. A végén Ciric két tripláját is túléltük, pedig nagy volt a kosárkényszer, a Falco pedig nem elégedett volna meg a hosszabbítással, s így elkezdődhetett a fieszta…

Játékvezetés: phhhh, hát ez megint nehéz. Szombathelyen most csalást kiáltanak, de ha mi kapunk ki, alighanem mi is ezt tennénk. Ez a trió nem nagyon alkalmas semmire. Nem sorolom fel tételesen amikre emlékszem, de mindkét oldal bőven lett sújtva rosszabbnál rosszabb ítéletekkel (hogy ezt a technikait mé’ nem lehet egységesen kezelni??, faultok, lépéshibák, három másodpercek, sőt ma még az uccsó másodperces dobásokat sem sikerült jól megítélni…).

MTE:

Thomas – 32/12, matchwinner MVP!

Fodor G. – fontos kosarak az elején, ha még higgadt is maradt volna…

Ferencz – fontos kosarak a felzárkózásnál, ma le is tudta ütni a bogyót.

Occiti – ma szürkébb volt, de egy fontos trí így is beesett.

Vavra – lelkes, bátor játék, végre jó büntetők!

Fodor M. – ő is higgadhatna kicsit…

Trummer – sajna zéró ma is… Kicsit tönkreteszi ezzel az eddigi jó szezonját…

Henderson – ezt a srácot nem tudom mi lelte, mintha kicserélték volna a playoffra. Bravó!

Tóth G. – csak 1 percet játszott.

Falco:

Kálmán – megijedtem, mert koncentráltnak tűnt, de a végén megint túlzottan egyedül akart nyerni…

Doyne – ma nem alkotott nagyot.

Kazlauskas – világklasszis… lehetne, ha nem színészkedne ennyit. Azt hittem Lackónál nem látok nagyobb színészt a körmendi parketten, s mégis…

Alekszejev – ma nem sokat tett hozzá.

Ciric – elképesztő kötélidegekkel dobott a végén, de a legfontosabbat kihagyta.

Borszéki – amit tud, azt megcsinálta.

Feigl – ő nem.

Váradi – ő sem igen került dobóhelyzetbe.

Szurkolás: Pozitív, hogy sokszor álltak fel a bérleteseink, meg mivel még mindig cseng a fülem, elég hangosak is lehettünk. A meccs végi eufória, az egymás nyakába boruló, síró lányok és üvöltő fiúk látványa örökké bevéste magát az emlékezetembe…

Összességében relatíve sportszerű volt mindkét fél részéről a végjátékig, onnantól kezdve visszatértek a hagyományos dolgok a meccs hevében. Aminek nem örültem, hogy a pályára befutó emberkék egy része rögtön az amúgy is csalódott Falcosokat kezdte ingerelni, így aztán előkerült a gumibot. Sajnos ezt nem jó nézni, akárkit ütnek.

Hogy mi lesz ebből? Nem tudom, a kedd sok mindenre választ ad majd. Örülök, hogy nincs söprés, ha veszítünk is végül, azt emelt fővel tesszük. Szal mindent bele! Meg lehet az a negyedik…

Szurkoljatok!

Ma mindenki szurkoljon az MTE-nek, hogy egyenlítsen a falco elleni döntőben!

Hajrá!

Kirándulás Velemben 2004-ből

Jay barátom serénységén felbuzdulva (meg hát meg is fenyegetett, hogy ha én nem teszem meg, akkor majd ő) nyilvánossá tettem a 4 évvel ezelőtt készült kis videónkat egy kirándulásról. Érdemes megnézni, azt hiszem, az Innocent Faces egyik első, alapműve. :)

Kirándulás Velemben 2004

Videó a turkui konferenciatúráról

Készítettem egy kis videót a tavaly szeptemberi finnországi utunkról. Itt találjátok:

Nordic tour in Finland

Körmend - Szolnok 73-63

Nagyon fontos meccs volt a mai, ennek megfelelően kicsit aggódtam előtte… Aztán az első félidő némileg igazolta a félelmeimet, ha kosarat dobtunk, akkor az Olajnak is sikerült valami demoralizáló, ha ők kihagyták, akkor mi is hibáztunk. Nem játszottunk jól, néha nem tűntek a fiúk túl motiváltnak, támadásban ostoba hibákat követtünk el, akár negyedszerre-ötödszörre is ugyanazt (az ellenfél is fel tud ugrani a betett labdákra ugye…). A védekezésünk pedig öngyilkos volt, a letámadásból sok könnyű kosarat kaptunk, igaz labdákat is szereztünk, a zóna alatt pedig nagy köszönetet mondhatunk a mindenhatónak, hiszen ha csak 3 támadásból egyet bevágnak, eldől a párharc… Szerencsére nem tették, sőt nagy lelkierőt mozgósítottunk és nyertünk. De nem vagyok nyugodt…

Jv-k.: Példátlan és felháborító, hogy a mai erőkosárlabdában egy csapat 13 percen keresztül, majd az utolsó negyedben 6 percen keresztül, tehát gyakorlatilag egy félidőn keresztül ne kapjon faultot, ilyen egyszerűen nincs! A 8 másodperces hibát nem a harmadik esetnél kéne észrevenni stb. Gyengék voltak nagyon.

Mi: Henderson jól és gyakorlatilag hiba nélkül tolta, vele egyenértékűen kiválót alkotott Fodor Geri is. Ocitti és Marci dicsérhető még, Thomas és Fepu már kevésbé. Vacsek pedig hiába szórta a legtöbbet, néha nagyon bizonytalan volt támadásban. A Hollinsnak adott sapkája viszont király volt! A Rudin meg látszott, hogy csak a Cziczás jár a fejében, sokat nyerhetnénk azzal, ha függetlenítené magát ettől…

Olaj: Kelley nem tudta behúzni a meccset a második félidőben, pedig most ő látszott matchwinnernek az első félidőben. Cziczásról továbbra sem mondok semmit, a lelátóról már megtettem. Hazafelé nem fázott a csapatuk füle az biztos, a hétsapkából majdnem mindenkinek jutott.

The Toccata Theme

Az új szám nemsokára a honlapon...

XX. VEN (amire emlékszem)

2008.05.05-től 05.12-ig immáron 20. alkalommal rendezték meg a Veszprémi Egyetemi Napokat. Felfokozott hangulatban, izgalommal vártam ezt az évfordulót, hiszen olyan barátokkal oszthattam meg ezt az egy hetet, akiknek ez volt az első VEN-élményük, ráadásként pedig Süti, az Innocent Faces tiszteletbeli tagja volt az egyik diákrektor, azaz a Diákrektori Hivatal (D!RH) oszlopos tagja. Délutánonként sajnos egyéb (tanulmányi) elfoglaltságaim miatt nem tudtam részt venni a programokon, de a beépített embereimtől - Ildi, Csilla, Timi, Zsófi - részletes beszámolókat kaptam, amiket ezúton is köszönök. Ők rendkívül jól érezték magukat, talán egy alkalommal jöttek haza csalódottan, amikor olyan sokat csúszott egy program, hogy nem akartak annyit várni.
Kezdésnek rögtön az első napon megilletődhettem. Megkaptam a VIP karszalagot, odébbmentem kb. 5 lépést a bejárattól, Ildivel beszélgettem, mikor is odajött egy srác: "Bocsi, mi csak ki szeretnénk ugrani pár percre." - és megmutatta a belépőjét. Meglepetten, de magabiztosan közöltem vele: "Csak nyugodtan, bár nem én vagyok a biztonsági őr."
Az esték frenetikusak voltak, az öt csapatkocsma és a DiákCentrum (Respect Da Club) gőzerővel pumpálta a hangládákból a szebbnél szebb hullámokat, melyekre a tomboló diáksereg (és persze a VEN arca, a legjobb fej oktató, a volt rektor is) éjszakákon át ütemesen mozgathatta testrészeit. A lányokkal leginkább 2 kocsma és a DC közötti háromszög csúcsaiban voltunk megtalálhatók, vagy éppen a nagysátorban, ha ott volt valami látványos. A koncerteket kihagytuk, csütörtök este kettecskén szavaztattuk a jónépet, a többiek nem tudom, merre jártak, majd jött a péntek, mindannyiunk számára az utolsó VEN nap.
Jay barátommal késő délután kezdtük el az alapozást, majd a lányokkal is koccintottunk, végül csak eljutottunk a VEN területére, ahol egy Chuck Norris Pörgőrúgás nevű koktél megpecsételte a sorsom. Onnantól nagyjából mások elmondásaira támaszkodva idézek fel egy-két emlékfoszlányt, ahogyan az Innocent Faces lepacsizik Dévényi Tibi bácsival, illetve amint a csapattársaimon kísérlek meg sikertelen leszerelési műveletet végrehajtani. Aztán reggel az ágyamban ébredtem, teljes VEN-felszerelésben (bakancs, pulcsi, 6os csapatpóló), majd közösen elfogyasztottunk egy könnyűnek abszolút nem nevezhető ebédet. Nekem ennyi volt, se kedvem, se erőm nem volt visszamenni a VEN-re, a többiek pedig haza-, vagy dolgozni mentek a hétvégére, így majdhogynem egymagam maradtam a koliban, de a szobában mindenképp, ha csak egy napra is.
A lényeg, hogy nagyon jó volt a XX. VEN, Sütiék kitettek magukért, mi pedig amit lehetett, kihasználtunk belőle, azt hiszem. Próbáljátok ki, érdemes! Legközelebb két év múlva!

2008. 04. 18. - Dalriada koncert Szombathelyen

A kosármeccs után a pörgés nem maradt abba, hiszen némi kaja után irányt vettünk a szombathelyi Végállomás klub felé, ahol a Dalriada együttes koncertezett. A nyitó Amadea sem volt rossz, de nekem a hörgéses zene annyira nem jön be. Lauráék azonban szenzációs koncertet adtak, és bár a hangcucc nem volt az igazi, a tombolás nagyon ott volt. Az új lemez dalival még ismerkedem, de a régi klasszikusok nagyon felturbózták a hangulatot! Három ráadást adtak, közte a Walesi bárdokat. Ezt a zenekart hallgatni kell…

www.echoofdalriada.hu

Megtörtént

Minden megtörténhet, szoktuk mondani, de magunk sem hiszünk benne igazán. Most mégis bekövetkezett. Minden rossz, ami lehet, pár hét, pár nap, pár óra leforgása alatt megtörtént. Csapatunkat sérülések tizedelik, az emberek zöme a korai és hétközi időpontok miatt nem tud (nem akar?) edzésre járni, ha mégis ott van, nem edz, vagy ha mégis edz, megsérül, mert nem veszi komolyan a bemelegítést, az ütközéseket, az egészet, vagy csak szimplán peches, és éppen azért esik baja, mert belead mindent. Ez történt egy csapattársunkkal is Pécsett, ahol olyan körülmények fogadtak minket, amilyenre senki sem számított. Egész úton odafelé jobbra-balra járkált a busz ablaktörlője, egyre gyorsuló tempóban, mígnem elérte teljesítőképessége maximumát. Az eső nem hagyott alább a meccs helyszínén sem, és ha már ilyenek a körülmények, holmi amerikaifocisták nem léphetnek a PMFC stadionjának pályájára, mert még felszántják, esetleg be is vetik azt sóval. Maradt a stadion melletti edzőpálya, a lakótelepi házak és a domb árnyékában, már ha lehet ilyen ítéletidőben árnyékról beszélni. A pálya rövidebb és "karcsúbb" volt, mint a szabvány, a mészcsíkokat elmosta a víz, aminek a nagyrésze megállt a pálya közepén, áthatolhatatlan akadályt gördítve a labdás emberek elé. A bírók megérkezésükkor közölték, hogy itt játéknak kell lennie, mert nincs időpont, ahová el lehetne napolni a mérkőzést. Ennek megfelelően játékra alkalmasnak mondták a pályát, bemelegítettünk, majd jöhetett az összecsapás. Egy megfáradt, lelkesedését, motivációját kereső csapat nézett szembe a sikerre és revansra éhes hazaiakkal, akik minimum kétszer annyian voltak, mint mi. Passzjáték kilőve, az irányító alig bírja megfogni a labdát, ahogyan én is, ezért a snap nem kevésszer fumble lett. Jönnek hát a futások, a két (akkor még) egészséges futóval. Ám egy sípszó után már csak fájdalmas kiáltásokat lehet hallani, amint azok visszhangoznak a környező épületek falairól. Egy embertől származott mind, aki a lábát szorongatva feküdt a földön, próbált úrrá lenni a fájdalmon, és ki tudja, még min. Mindkét csapat féltérden várta a mentősök ténykedését, akik alig tudtak intézkedni a sár és a folyamatos esőzés miatt. A mentőautót is be kellett tolni, hogy le tudjon menni a pályáról, majd (ki tudja, miért) megvárja a "csereautót", és elvigye végre bajtársunkat a balesetire. Eközben mi izgultunk, és mozogtunk, nehogy "kihűljön az ízület", majd még kevesebb lelkesedéssel, de folytattuk a játékot. És kikaptunk. Közben kidőlt még a védelem két oszlopos tagja is, így a következő, szombati bajnokin alig leszünk elegen. Át kell értékelni. Ezt hallottam. Meg hogy sérülés. Meg hogy eltört. És a fájdalmas arcot, a sárban fekvő sérültet nem lehet elfelejteni. Meg lehet próbálni, de kétlem, hogy sikerül majd. Legfőképp a szenvedő félnek lesz nehéz, mert neki a következő időszak tényleg szenvedés lesz, és nekünk, a csapatnak is, hiszen nem tudjuk pótolni őt, nem lehet. Nehéz, de nem reménytelen időszak következik. Szombaton kiderül, mire vagyunk képesek hazai pályán, sérülésekkel sújtva, motivációt keresve. Reméljük, a buzdító hangok hatására összekapjuk magunkat, fogcsikorgatva küzdünk a győzelemért, a sikerért. Csapatként. #80

Feri katonái

Nézem élőben neten a HírTv-t (pedig nem is fizettem sms-ben, hehe), és a Krakkó Ákos gyerek a Clark Ádám térről jelentkezik. Nem részletezem, Tomcat vezetésével ide jutottak a "szélsőséges" "fasiszta" "náci" (ez utóbbi két fogalomnak vajmi kevés köze volt egymáshoz eredetileg, márcsak mert két különböző ország köthető hozzájuk, dehát kit érdekel ez ma) emberkék, kb. 200-an. Aszongya az Ákos gyerek, hogy felszólították őket hogy a Szentendrei út irányába hagyják el a teret. Hehe. Jó, az kb. 7 kilométerre van onnan, semmi baj. Elindulnak abba az irányba (jobb híján ugye a fel a Fő utcán). Nade ott meg egy másik rendőrsorfal az útjukat állta. Jó hát akkor arra nem mentek, maradtak a téren. Megkérdezte a műsorvezető Ákos barátunkat, volt-e valami rendzavarás? Az élő képeken látszik hogy nincs semmi, Ákos is mondja hogy békésen álldogállnak az emberek, még csak nem is hangoskodnak - Tomcat erre külön megkérte őket -, a rendőröknek sem állnak ellen. Ákos gyerek ugynis elmondta, hogy a rendőrök találomra kiválasztanak egy embert, elkérik a személyiét, megmotozzák, és a legtöbbjüket rabszállítókba rakják (5 db rabszállító autó volt ott). Persze ez csak tévé gondolhatná az ember, de nyitva az erkélyajtóm, hallom a helikoptert. Az erkélyem jobb oldalán szokás szerint ott a vár a Magdolna toronnyal, meg a Mátyás templommal - a rendőrségi helikopter ott körözget, mintha pont a Clark Ádám tér lenne a köröcskéje közepe. Szép. Biztos olcsó az is. Megkérdezhetem Tőletek vagy aki olvassa hogy mi is történik itt? Én nem merem leírni, hátha leszáll a helikopter az erkélyen, és elvisz...

A Magyar Kupa négyes döntője Szombathelyen

Eljutottam a kupadöntőre… Egy élménnyel lettem gazdagabb ismét, bár vegyesek az érzéseim. A péntekkel kapcsolatban: nyerhettünk volna, de nem tettük. Részben a rigók miatt, hisz nem mindig volt azonos a mérce, a Papp pedig lassan tényleg tendenciózusan ellenünk fúj. Másrészről viszont nem voltunk elég higgadtak. Sem a játékosok, sem az edző, így pedig egy ellenséges hangulattól fűtött csarnokban nehéz nyerni, pláne akkor, ha néha nem tudja a csapat, mit is kellene támadásban játszani… Megérdemelten nyert az ASE 91-75-re.
Érdekes volt közelről látni a balhékat, sajnos a mi táborunk is ludas a füstbomba miatt, na meg azért, mert sokszor nem tudjuk ignorálni a Falcósok provokációit. Persze utána felhúzták a hálót elénk, ami eléggé zavarta a meccs megtekintését. Ráadásul mindezt 6000 forintért, jó mi?

A szombati nap már jóval kedvesebb volt számomra mint a pénteki. A bronzmeccs rémesen indult, de aztán a végére felpörögtek a fiúk, és legalább a bronzot hazahozták (78-70 az Alba ellen). A döntőt már a tévében néztem, és –ez ugyan gonosz dolog, de – határtalan káröröm lepte el belsőmet, hiszen a Falconak ismét nem sikerült… Magyar szinten talán már több pénzt nem is lehet egy cím megnyerésébe feccölni (ez az összeg most kb. 40 millára rúgott), de még mindig nem értik, hogy a győzelemhez más is kell… A Paks megérdemelten nyert, nagyon ott voltak fejben.

Irány a playoff!

MTE!

VESC - Tiszaújváros 116-69

Voltunk pénteken VESC kosármeccsen, a fiúk az alighanem elúszott feljutás ellenére is kitettek magukért és 116-69-re elpáholták a Tiszaújvárost. Ezért nem vágom, hogyan tudtak tőlük kikapni egy héttel előtte…

Ja és va njegyem a kupadöntőre, onnan hosszabb beszámolóval szolgálok majd!

Feri vergődik - vagy ez csak a látszat?

A politikai helyzet egyre érdekesebb. A mi Ferink tervez valamit, csak nem értem, hogy mit. Vajon tényleg csak vergődik, és fogalma sincs arról, hogy mihez kapjon, vagy tele van hátsó szándékokkal. Nem tudom eldönteni. Jelenleg egy olyan emberkére hasonlít, aki saját színészi ambícióinak tereként használja a politikát. Igaz is, minek törje magát. A pénze megvan, a történelemkönyvekbe bekerül, mi kell még…

Vélemény?

Millforint

Egy hete lassan, hogy kivonták a forgalomból az egy- és kétforintosokat. Mi is lelkesen összegyűjtöttük őket a kollegákkal, már csak azért is, mert áradt a médiából hogy ez milyen jó, összegyűjthetjük, beolvaszthatjuk, és akkor többet fog érni mint külön-külön. Meg hogy mit hova kerekítenek ezután, mert az is fontos. Csak éppen a lényegről nem volt szó: vajh hát mi a csudáért is kell ezeket a szerencsétlen érméket kidobni a kukába? Ja, mert már nem érnek semmit. Az infláció szépen megette a forintot, mint mi azt az egy gombóc fagyit, amit régen egy forintért kaphattunk mondjuk. Ma az a fagyi van vagy 120 forint. Ennyivel drágább ma a gombóc fagyi? Persze nem, sőt: mivel egyre többen árulnak fagyit, egyre több a fagyigép és jobb technológiájú, ezért még olcsóbb is lett, talán fele annyi (se). Inkább az inflációról kéne beszélni, meg a többi "dübörgő" mutatónkról, meg arról hogy mit kezdjünk velük. Mert ez oda vezet, hogy tíz év múlva már millió forintos is lesz, annyi nullával a végén, hogy beszarunk, kb. mint régen a millpengő volt. Ja hogy tíz év múlva már Euro lesz? Ha ez így megy tovább, akkor biztos nem...

(még mielőtt valaki azt hinné hogy ennyire szívemen viselem a forintot, nyugodjon meg, nem hülyültem el teljesen, természetesen ez a bejegyzés inkább az ország állapotáról szól, most egy jelentéktelennek tűnő részleten keresztül nézve)

Ha sírnak a csillagok

Az új trekk elérhető a honlapról!

Kellemetlen

Az utóbbi időben kicsit felborult az időbeosztásom. Ügyesen kiterveltem jó előre, hogy a mai napon kisebb születésnapi partyt rendezek a barátaimnak. Ez meghiúsult, mivel a márciusra meghirdetett edzőmeccsünket pont a mai napra kellett átrakni. Sebaj, itt maradok, úgyis alig van bevethető játékosunk, pláne az offense-falban. A másik a Bálint-napi véradás. Előtte 2 nappal értesítettek, hogy a csapatnak is lesz egy közös véradása márciusban. Remek, erről lemaradok. Ma pedig kiderül, hogy jövő hét szombaton újabb edzőmeccset játszunk, természetesen ismét itt kell lennem, mivel alig van meg a támadófal. Ezzel csak az a gond, hogy egy hónapja nem voltam otthon, idén még nem találkoztam a barátaimmal odahaza, és azért jó lenne már látni mindenkit, aki otthon van, talán én is hiányzok valakinek. De ez senkit sem érdekel, a csapat felkészülése mindennél fontosabb, ha kell, 10 emberrel is kiállunk 50 ellen, mert mi ilyenek vagyunk. És persze mindig jó előre értesítik az összes csapattagot, egyeztetve az időpontról, hiszen amatőrök vagyunk, munka és iskola mellett csináljuk ezt az egészet, mert szeretjük. "For the love of the game"

Koszovó

Koszovó önálló állammá lett. Ez egyrészt azért jó dolog, mert látható, hogy a határok még napjainkban sem megváltoztathatatlanok, sőt… Másrészről azért, mert egy népnek volt bátorsága (persze 16000 kéksapkás oltalma alatt) azt mondani hódítóinak, hogy mi leléptünk… Hiába jön Szerbia a „szerbség bölcsője” retorikával, előbb-utóbb bele kell nyugodniuk a helyzetbe. Ha valamit az USA elismer manapság, azzal nem tud mit kezdeni Tadics országa. Kíváncsi vagyok mi fog történni, mert jelenleg kicsi az esély a komoly fegyveres konfliktusra, de a szerbekkel kapcsolatban ezt ugye soha sem lehet kizárni…

Mi persze, mint a rendszerváltás óta már jónéhányszor, saját katonai erő híján nem tudunk nyomást gyakorolni a magyar autonómiák kierőszakolása érdekében. Tizennyolc esztendeje mindig kihagyjuk azokat a lehetőségeket, amik nemzetünk és országunk újraegyesítését előremozdítaná…

Véres Valentin

Először és utólag is boldog Valentin-napot minden azt megünneplőnek! Jómagam kicsit másképp töltöttem ezt a napot, mint az elmúlt esztendőkben. Eddig semmi különös nem történt velem február 14-én, tegnap azonban egy lelkesen, kedvesen és igen meggyőzően buzdító jóbarátom, Ildi rávett arra, hogy az egyetemen megszervezett véradáson töltsem a napom egy részét. Az előzetesen meghirdetett közös véradásból végül véradó-kísérő páros lettünk, és legnagyobb meglepetésemre nem én voltam a kísérő! (Mondjuk én nem is mutattam volna olyan jól ebben a szerepben...) A lényeg, hogy életemben először vért adtam, ezzel megmentve három életet! Előtte leírhatatlanul izgultam, hogy mi lesz, ha elájulok, vagy ilyesmi, de végül is egy kisebb rosszullétet és halálos sápadtságot leszámítva zökkenőmentesen túlestem a procedúrán. Utána sokkal jobban éreztem magam, tényleg jó érzéssel töltött el, hogy segíthettem egy kicsit. Megtettem tehát, a véremet adtam valakinek, akit nem is ismerek, de nagyobb szüksége van rá, mint nekem. Jó volt, mindenkinek csak ajánlani tudom. Ha nem nézel oda, annyira nem is vészes. :-)

Alienation

Elidegenedünk. Az emberek nem szólnak egymáshoz, csak akkor, ha az már végképp elkerülhetetlen, nem mosolygunk rá másokra, még azt is csak ritkán merjük kibökni, hogy "Jó napot!". Nem tudom, mi ennek az oka. Régebben a nagyszüleim mindig mesélték, hogy a postán vagy a boltban, netán a gyógyszertárban, vagy akárhol sorban állva, esetleg egy padon megpihenve milyen jókat beszélgettek számukra teljesen idegen emberekkel. Manapság ez látszólag már teljesen kiveszett. Eddig azt hittem, hogy csak a "fiatalok" nem hajlandóak a másikhoz szólni, az idősebbek azért tartják a kapcsolatot minden korosztállyal, de ma erre is rácáfoltak. Épp a boltban vártam a pénztárnál kígyózó sor végén, amikor is egy idős házaspár szeretett volna elmenni a sor mellett, és beállni a másikba. Odébbléptem, hogy utat engedjek nekik, de az előttem álló hölgy nem vette észre őket, mivel háttal állt. Erre ahelyett, hogy odaszóltak volna neki, megfordultak, megkerülték az egész árusort, és beálltak a másik pénztárhoz. Nem lett volna egyszerűbb egy "Elnézést!"? Miért nem kommunikálunk a másikkal? Mi az oka ennek? A rohanó világ? A számítógép, az internet? Kétlem, hiszen az emberek ettől még ugyanúgy emberek. Nagyon nem lenne jó, ha a jövő generációja ennyire komolyan venné a "Ne állj szóba idegennel!" alapszabályt. Mindenesetre én reménykedem, hogy ennél csak jobb lehet...

Az új track

Örömmel írom, hogy az új Innocent Faces track a keverési fázisba lépett, így nemsokára letölthetővé válik!

VE- Univer 82-103

Még az ArénaBowl előtt voltunk D-Mannel kosárlabda Magyar Kupa meccsen.

Nagyon király kis meccs volt. Már az első negyedben látszott, hogy Bandibá intelmei ellenére a Kecsó nem veszi teljesen komolyan a meccset. Érdekes módon akkor léptek meg, amikor a fiatalok voltak fenn, Tóth pl. egészen jól játszott. A félidőre kialakult a húszpontos különbség, de ami utána következett… A Veszprém Szarvas Gabi okos játékával, és Faragó Péter a negyedben dobott 4 triplájával feljött hét pontra a negyed végére! A szünetben Bandibá megosztotta a fejüket, így a negyedik negyedben irtózatos csata alakult ki, végig fenn voltak a légiósok, és így nyert az Univer 103-82-re, megérdemelten. Megérdemelten, mert az osztálykülönbség kijött, igaz nem támadásban, hanem védekezésben.

Forray kapott rendesen tőlem is, meg Bandibától is, a mester majdnem infarktust kapott.

A Veszprémben Szarvas, Hegedűs Gergő és Faragó volt jó, sajnos Mérész Csabi formán kívül játszott, pedig tőle vártam vezérséget. Az Univerben Jefferson, Fiegi, Ákoska és talán még Szabó volt dicsérhető, bár neki is volt egy iszonyatos homálya. A kecsói fiatalok nem győztek meg, homályok, kapott sapkák fejjel kisebb emberektől stb. A legröhejesebb – sajnos ezt kell mondanom – Blair volt, aki annyira szar volt ezen a meccsen, hogy az NBI/B-be nem igazolnám le…

A szurkolás érdekes volt, Red a dobbal és a kisegítő kórusa küzdött a gimis srácokkal. a harmadik negyedben majdnem állva tombolt az 3-400 emberke.

Remélem feljut a csapat aztán a népek átszoknak a kosárlabdára a hülye kéziről. Lesz új multifunkciós csarnok is, remélem jövőre már ott játszanak! Szép volt fiúk!

Arena Bowl 2008

Beugróként szerepelt csapatom, a Veszprém ESC Wildfires a címben említett teremtornán, de mindenki szerint tisztességesen helytálltunk. Hatalmas élmény volt a SportMax csarnokban, ennyi ember előtt játszani! A Szolnok Soldiers és az Eger Heroes volt a csoportunkban, amelyből az ideális körbeveréseknek köszönhetően csoportelsőként jutottunk a rájátszásba. A probléma annyi volt, hogy összekerültünk a Budapest Wolves junior- és nagycsapatával is. Az ifjabbak tavaly osztrák bajnokságot és kupát nyertek, a nagyokról meg azt hiszem, senkinek nem kell mesélni. Elsőnek a "kicsiket" kaptuk meg, ellenük sajnos nem tudtunk felpörögni (majd' 3 órája nem játszottunk), így végül 24:6-ra kaptunk ki. Majd jött "A Wolves"... Mindenki keményen odatette magát, de sajnos az elkapások nem jöttek össze, hiába mentek jó helyre a passzok. Amin azonban leginkább meglepődtem, hogy megtartottuk a Wolves defense-falát! Ők is emberből vannak, és mint későbbi tornagyőztesek, kicsivel jobban értenek ehhez a játékhoz, mint mi, és mégis! Még egyszer le kell írnom: Hatalmas élmény volt! Remélem, a bajnokságban, nagypályán is jól fog menni, és esélyünk lesz az első osztályban szerepelni a következő esztendőben! Hajrá Wildfires!
U.i.: Képek majd később, addig is egy-két ízelítő: http://kickoff.hu/index.php?hir=251

Keleti népek

Az a baj, hogy meg is értem ezeket a keleti népeket, meg nem is. Értem őket abból a szempontból, hogy felháborodnak azon, hogy egy messzi idegen (és egy közeli kis) állam a demokrácia terjesztése ürügyén folyton-folyvást bombázza, gyilkolja őket, s közben olajvagyonukra ráteszi a kezét. Azt is felfogom, hogy ez ellen minden eszközzel harcolnak. Értem azt is, hogy a társadalmi és politikai konfliktusok kezelése arrafelé elsődlegesen erőszakkal történik. De azt nem tudom megérteni, hogy miért egymást gyilkolják, amikor lenne közös ellenség… Hiszen – a közhiedelemmel ellentétben – nem buta emberek laknak arra, csak más a kultúrközeg. Miért nem ismerik fel, hogy nem a politikai ellenfelek likvidálása a legnagyobb probléma, hanem a védekezés az erőszakos hódítók és a globalizáció kínjai ellen.

Nekünk itthon szerencsénk van. Katonai hódítóinkat már megszoktuk sajnos , csak a globalista seregek ellen kell küzdenünk a magyar örökség érdekében. Más kérdés, hogy ebben a csatában vereségre állunk…

Németországi képek

A körmendi rémtett újra a hírekben

Van egy dolog, ami foglalkoztat mostanában, az a Tánczos kiszabadulásával újra a hírekbe kerülő 1998-as körmendi rémtett. A meggyilkolt kislány a tanárnőm gyermeke volt, és újra felhorgadtak bennem az akkori történések, elég tisztán emlékezem mindenre. Nem is tudtuk elképzelni, hogy ilyen történhetett, hogy ilyen létezik. Aztán a pletykák, elméletek… Amúgy nem tartom valószínűnek, hogy a valódi tettest kapták el, de ezt már sohasem tudjuk meg. Nekem a legfájóbb emlékem az, hogy amikor a tanárnő a Kurázsi mama című mű történetét ecsetelte órán, és az utolsó gyermek is meghalt, akkor sírva kirohant a teremből…

Egy hét Németországban - képek később

Nos, akkor itt következzen az elmúlt hét részletes krónikája. Eseménydús volt az bizonyos…

Hétfőn hajnali öt órakor indultunk el Veszprémből két autóval. Bár még soha nem jártam a kis verdámmal sem autópályán, sem Budapesten, nem történt semmi probléma. A kocsi ordenáré koszos lett, az mondjuk igaz. Probléma nélkül becsekkeltünk, de a géphez vivő buszon kicseréltették velünk a helyünket, merthogy rossz volt a gép balansza. Aztán a gépben ülve a női kapitány közölte, hogy Münchenben rossz az idő, így várunk. Nem örültünk neki, hiszen egy órás átszállási időnk volt. Az út maga gondtalan volt, elég nagy élmény 10000 méteren látni egy másik elszáguldó repülőt, illetve gyönyörűen látszódott az egész osztrák Alpok is. Leszállás után átrohantunk a másik géphez, be is mondták, hogy siessünk, így végül odaérkeztünk Stuttgartba, majd onnan taxival Ostfildernbe. A szoba és az ellátás a szokásos színvonalú volt, ugyanakkor extraként jelentkezett a 100 méterre lévő itallerakat. Némi olaszos ebéd után meg is vettük a két üveg töményet, meg a láda sört, aminek jó részét még aznap este bepusztítottuk, mintegy welcome drinking gyanánt…

Másnap a plenárisokon persze pislogtunk, mint a kismókus. Mindenki elkészült kicsit az erejével, így jólesett a szieszta, viszont utána el kellett kezdeni kíméletlenül foglalkozni az előadásanyaggal. Ahogy haladtunk a szerda délután felé, egyre nőtt a paraszint, hiába no, 850 fős a konferencia… Végül elérkeztünk a nagy pillanathoz, és megtartottuk az előadást, gyakorlatilag gondok nélkül. Ennek örömére aznap este (az esslingeni, kicsit igénytelen „fogadás” után) bevetettük magunkat Ostfildern legjobb, de ugyanakkor legfüstösebb helyére, egy fűtött sátorba, ahol aztán nagymennyiségű búzasörrel vezettük le a felgyülemlett feszültséget, ráadásul még a szállóban is megittuk a maradék konyakot.

Csütörtökön véget ért a konferencia, a búcsúpartin is lehetett volna igényesebb a sör, de mindegy. A Főnök aznap estére szünetet kért, mi azért csak-csak meglátogattuk a sátrat, bár kicsit el voltunk készülve az erőnkkel.

Ráadásul másnap jött a stuttgarti bevásárlótúra, ahol a Főnök jóvoltából orosznak néztek bennünket, hiszen a C&A-ban alkudott… Nem is bántuk amikor elindult hazafelé, mi meg egyenesen haladtunk a Mercedes múzeum felé. Én már ugyan jártam ott, de kiváló volt így is. Extraként beültünk a szimulátorba is ami egész elképesztő élményt nyújtott! Kár, hogy nem én vezethettem, de így is nagyon klasszul modellezték az erőket. Végigmegy az egész Mercedes sportszakág történetén pár klasszikus példán keresztül. Visszafelé szemrevételeztük a Daimler-stadiont, majd este ismét a sátorban kötöttünk ki, amit aztán a Főnök kicsit sérelmezett is.

Persze kárpótoltuk szombaton, amikor is esslingeni városnézés következett. Vásároltunk, majd egyre csak jártuk a sörözőket, valamint egy kiváló pezsgőpincét, sajnos azonban a végső célunk, azaz a görög étterem zárva volt. Így egy kis klassz fagerendás helyen ettünk, majd indultunk el visszafelé. Este még megnéztük a magyar-német kézimeccset, közben a fenekére néztünk a heti második láda sörnek is.

Másnap irány a reptér, a rendes csomagot is mellettünk vizsgálták át,és a csórikám belekötött a tusfürdőmbe, de legalább nekem nem kellett felnyitnom a bőröndöt egy gyufáért, mint Richárdnak. Késtünk össze vissza, de fél háromra már Magyarföldre léptünk. We’re back!

Készül az új nóta

Nagyon fontos lépéssel vagyunk mától közelebb az új Innocent Faces track megszületéséhez, felvételre kerültek a hangsávok. Még azért sok a munka, de nemsokára itt az új bomba :)

Megjöttem!

Nemsokára képes beszámoló :)

"Soha nem látott mélyponton az MTV nézettsége"

Reggel van, szokás szerint lusták vagyunk dolgozni, hát lássuk a híreket a neten, index. Mivel köztudottan csak az m1-et szoktam nézni egyből felkapom a fejem erre az idézett címre. No lássuk ezt hogy hozták össze a mi kis indexes barátaink, akik - legalábbis szerintem - szintén a mélypont felé röpdösnek.
Sok hülye rizsa, statisztika, vakerolás mindenféle adatokról, lassan körvonalazódik ki a homályból: nem az MTV, az összes földi adó nézettsége csökken 2000 óta. Mily meglepő, amellett hogy egyre több családnak van otthon 40-50 csatornája, tisztára érthetetlen miért, komolyan ezzel fog elmenni a napom, hogy rájöjjek, úgyis lusta leszek napközben is dolgozni.
Aztán benyomnak egy ábrát, amin viszont lehidaltam. Sok faszságot láttam már életemben, na ez ügyesen előkelő helyet szerzett magának köztük.
Az ábra címe a középre-igazítás csődjén kívül még egy dolgot mutat: "A diplomások szerint a legjobb csatorna". Van itt minden, csak hármat emelnék ki, amit én is tudok fogni a kis szobaantennámmal: MTV1 - 6,9%; TV2 - 10,4%; RTL KLUB - 21,5%. Nos tudjuk, David Copperfield átment a kínai nagyfalon, én szőke vagyok, az ég meg zöld.
Nem mondom hogy az m1-en nincsenek unalmas műsorok, de vannak. De egy műsor inkább legyen unalmas, mint undorító, minden másodpercében devianciát sugárzó pöcegödör. A filmekről meg annyit hogy szeretem őket, de a film az film, a reklám az meg reklám. Mit keres az egyik a másikban??? A főhős végre szembenéz a főgonosszal, erre megjelenik a hüvelygomba, az akciós lakáshitellel együtt. Anyádat...
Remélem az van, amire gondolok, hogy retkesék adtak egy kis lét a felmérésre (rtl=tv2, mégis rtl 2x veri tv2-t, napersze...) mert ha ezek az adatok így igazak, akkor tényleg baj van az országban, mert ezek diplomások voltak, nem az egyszerű szegény prolik, akiknek a tv az egyetlen szórakozásuk...

FC Tatabánya

Szörnyűség. Szülővárosom NBI-es labdarúgócsapata szétesőben. Eddig sem szárnyaltak, de most végképp mélyrepülés következhet, ami már megalázó lesz. (Ha eddig nem volt az...) Az egyébként sem acélos keret kulcsjátékosait eladják (legutóbb épp Polekszics távozott), és egy eddig sosem látott szakmai igazgató segítőjeként Dajka László érkezik. Játékosok meg nem... Egyedül Hajdú Norbi maradt még a bal szélen, kíváncsian várom, őt mikor adják el, vagy bontanak vele szerződést. Sajnos egyre kevesebben várják már a meccs napját Tatabányán, pedig amikor ötödikek lettünk első nekifutásra, majdnem mindig teltház volt. Most meg a már megszavazott pénzt a világítás megépítésére mégsem adják oda, így lehet, hogy játék nélkül is visszasorolják a csapatot egy alsóbb osztályba. Szörnyűség...

Eltáv

Hétfőtől vasárnapig Germánföldön leszek, addig is írjatok srácok hogy mi történik veletek! Mindneről, amit csak érdekesnek találtok...

http://motor.sport.hu/article/Palik__Abnormalis__hogy_nem_rendeztek_meg_a_versenyt

No, ez a jó link...

Dakar OFF!

Én is nagyon sajnálom, hogy elmaradt a Dakar, de amit Palik barátunk nyilatkozik, az eléggé fura...

http://motor.sport.hu/article/Palik__Abnormalis__hogy_nem_rendeztek_meg_a_versenyt

klikk a videóra :)

Alvin és a mókusok - a film

Még az óévben láttuk az Alvin és a mókusok filmbéli feldolgozását. Némileg tartottam tőle, hiszen a király rajzfilmekből nagyon ritkán születnek értékelhető filmek. Egész kellemesen csalódtam, hiszen a közhelyes történet (felfedezik a mókuskákat, aztán fejükbe száll a sztárélet, majd visszatérnek a régi mentorhoz) ellenére nagyon sokat lehet nevetni. A számítógéppel animált mókusok szenzációsak, az interaktivitás a valódi szereplőkkel pedig nagyon el van találva. A poénok is ott vannak, például amikor Alvin a Don’t cha-t énekli a mosogatógépben, vagy amikor Simon az ezüstösen csillogó ruhájában arról panaszkodik, hogy úgy néz ki, mint P. Diddy szőrősen… Hollywood nem ezzel a filmmel fogja megváltani a világot, de az biztos, hogy sokkal jobb a film, mint előzetesen vártam.

Új karácsony vs. Régi karácsony...

Az új karácsony... Nos igaz, amit Jay írt, de azért én pontosítanék, és ennyire nem látom szörnyen a helyzetet...
A régi izgalommal teli feszültség, mikor a saját szobánkban vártuk, hogy megszólaljanak a kis csengettyűk, és elindulhassunk a másik szoba felé, ahol már egy csodaszép fényben úszó karácsonyfa díszelgett, a meghatottság, amikor megláttuk a pompába öltözött szobát, és az az elképesztő izgalom, amit az ajándék bontogatása közben éreztünk... Nos igen úgy tűnik ezek a dolgok odavesztek, azaz pontosítanék halványultak. Felnőttünk, és az élet már csak ilyen. A gyermeki ártatlan vágy az ajándék után lassan valóban átalakul.
De ne gondoljuk azt, hogy ez az izgalom mindörökre elszállt... Igaz közülünk sokan, így én is még nagyon messze érzem Magam attól, hogy legyen egy kis pöttön fiam, vagy lányom, mégis úgy érzem, hogy ez az izgalom, és feszültség -persze jó értelemben- vissza fog találni hozzánk, amikor a kicsi meglátja a fenyőfát, amikor odaül az asztalhoz, és mikor bontogatja az ajándékot. Az Ő szemében fogjuk látni azt az izgatottságot, amit mi is éreztünk, és ennél több nem kell.
Ami a jelen karácsonyait illeti... Nos tényleg versenysport az ajándékvásárlás, de talán ha időben bevásárol az ember, és azokra a dolgokra gondol, ami tényeg fontos, akkor ki tudja vonni magát a nyüzsgés, és a karácsonyi pörgés alól, és olyanná teszi az ünnepeket, amilyenné szeretné.
Én így látom a dolgot...

BÚÉK!

Boldog Új Évet Kíván az INNOCENT FACES!

S hogy milyen lesz az újév? Verítékes munkával keressük majd a pénzt, de közben élvezni kell a szabadidőt! Ne feledjétek a lazulásra mindig kell időt hagyni! :D