Eljutottam a kupadöntőre… Egy élménnyel lettem gazdagabb ismét, bár vegyesek az érzéseim. A péntekkel kapcsolatban: nyerhettünk volna, de nem tettük. Részben a rigók miatt, hisz nem mindig volt azonos a mérce, a Papp pedig lassan tényleg tendenciózusan ellenünk fúj. Másrészről viszont nem voltunk elég higgadtak. Sem a játékosok, sem az edző, így pedig egy ellenséges hangulattól fűtött csarnokban nehéz nyerni, pláne akkor, ha néha nem tudja a csapat, mit is kellene támadásban játszani… Megérdemelten nyert az ASE 91-75-re.
Érdekes volt közelről látni a balhékat, sajnos a mi táborunk is ludas a füstbomba miatt, na meg azért, mert sokszor nem tudjuk ignorálni a Falcósok provokációit. Persze utána felhúzták a hálót elénk, ami eléggé zavarta a meccs megtekintését. Ráadásul mindezt 6000 forintért, jó mi?
A szombati nap már jóval kedvesebb volt számomra mint a pénteki. A bronzmeccs rémesen indult, de aztán a végére felpörögtek a fiúk, és legalább a bronzot hazahozták (78-70 az Alba ellen). A döntőt már a tévében néztem, és –ez ugyan gonosz dolog, de – határtalan káröröm lepte el belsőmet, hiszen a Falconak ismét nem sikerült… Magyar szinten talán már több pénzt nem is lehet egy cím megnyerésébe feccölni (ez az összeg most kb. 40 millára rúgott), de még mindig nem értik, hogy a győzelemhez más is kell… A Paks megérdemelten nyert, nagyon ott voltak fejben.
Irány a playoff!
MTE!
Gratulálok a bronzhoz, sok sikert a playoff-ra! Sajnálom, hogy ilyen incidensek zavarták meg az önfeledt szórakozásod, de azért így is biztos nagy élmény volt.
VálaszTörlés