Nem vagyunk ehhez hozzászokva, hiszen nem olyan helyen élünk, ahol az érezhető földmozgások mindennapos tényezőként tarkítanák szürke hétköznapjainkat. Az eddig általam csak filmen látott esemény azonban most elég jól érezhetően, látványosan és feledhetetlenül lépett színre, megingatva nem csupán a házak falait, hanem az érinthetetlenségbe vetett bizalmat is. Újra bebizonyosodott, hiába hisszük azt, hogy az extrém természeti eseményektől védett helyen élünk, bármi megtörténhet. A természettel nem lehet packázni. Ahhoz mi kevesek vagyunk. Ezt már Petőfi Sándor is megírta:
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!"
És ha már földmozgás, lezárásként egy dal Ákostól, ami címével ellentétben ezen a felvételen nem túl hangos: Utolsó hangos dal
ííígy van
VálaszTörlés