2012. szeptember 30., vasárnap

Két videó a tegnap esti Samhain Festről

Virrasztók - A kaszás

http://www.youtube.com/watch?v=9fbn7j0nlUk&feature=youtu.be

Dalriada - Szondi két apródja 1

http://www.youtube.com/watch?v=FcS6QPs1jCw&feature=youtu.be

2012. április 27., péntek

2012. április 8., vasárnap

A tegnap esti koncertvideók linkjei

Tales of Evening:

http://www.youtube.com/watch?v=JAqyg0UPMaA&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=4&feature=plpp_video

Dalriada:

http://www.youtube.com/watch?v=uRtgaW2b6qE&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=3&feature=plpp_video

http://www.youtube.com/watch?v=opqf96kaw7c&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=2&feature=plpp_video

http://www.youtube.com/watch?v=uJvpAe8yuB0&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=1&feature=plpp_video

2011. augusztus 21., vasárnap

A Csík Zenekar Veszprémben

A videók itt találhatók:

http://www.youtube.com/watch?v=5BDquEgv3G4&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=3

http://www.youtube.com/watch?v=nGj0aQg0MFA&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=2

http://www.youtube.com/watch?v=Uu94fYgl8jY&list=FLTbWtN8QXOxyqsfxhRn3bZg&index=1

2011. augusztus 7., vasárnap

Dalriada a Red Devils Napon

A videók itt találhatók:

http://www.youtube.com/watch?v=dU3UYWDU01o
http://www.youtube.com/watch?v=hTMgabf5IUU

2011. július 29., péntek

Vendégposztom Realfan blogjában

Itt érhető el:

http://www.reddevils.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=82:23-bejegyzes-avagy-a-szezon-szamokban&catid=15:realfan-blog&Itemid=12

2011. július 23., szombat

Videók az AlteRába Fesztiválról

Depresszió az AlteRába Fesztiválon:

http://www.youtube.com/watch?v=7gCkG8A0q2A
http://www.youtube.com/watch?v=MDmQihgRdsc

2011. július 17., vasárnap

2011. június 11., szombat

Ismerős Arcok Körmenden

2 videó a tegnap esti Ismerős Arcok koncertről:

http://www.youtube.com/watch?v=QHNp3ZPy_zo
http://www.youtube.com/watch?v=IVByKQS9ezE

2011. május 7., szombat

Új dalszövegfordítás

Queen - Love of my life:

https://sites.google.com/site/azinnocentfaceshonlapja/dalszvegfordtsok/queen---love-of-my-life

2011. május 1., vasárnap

Új dalszövegfordítás!

https://sites.google.com/site/azinnocentfaceshonlapja/dalszvegfordtsok/ensiferum---abandoned

Ensiferum - Abandoned!

2011. április 30., szombat

2011. április 24., vasárnap

Saját videók a pénteki koncertről!

A frenetikus Children of Bodom - Ensiferum koncert sáját videói itt:

http://www.youtube.com/watch?v=2OyIT90dZqg&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=cI_k9J2hJjA&feature=related

2011. március 31., csütörtök

A körmendi kosárklub statisztikai lapja

Szeretném ajánlani a körmendi kosárklub statisztikáit feldolgozó, saját készítésű honlapomat:

https://sites.google.com/site/bckormendstat/

2011. március 16., szerda

Realfan blogja

Ajánlanék egy körmendi kosárlabdával foglalkozó blogot, érdemes olvasni majd eztán:

http://www.reddevils.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=15&Itemid=11

2011. március 15., kedd

2011. február 26., szombat

Veszprém-Sárvár 104-69

Egy videó az NBI B összecsapásáról:

http://www.youtube.com/watch?v=MmDfyoiepQ8


Sajna a hangot levették, majd ha lesz időm kicserélem. Jó szórakozást.

2011. február 17., csütörtök

MJ 48

Ma 48 esztendős Michael Jordan, a valaha volt legnagyobb kosárlabdázó. Happy birthday!

http://www.youtube.com/watch?v=H8M2NgjvicA

2011. február 10., csütörtök

Videóajánló

Mindenki figyelmébe ajánlanék egy videót a Tanszékünkről:

http://www.youtube.com/watch?v=vrCFYHnX6UI

2011. január 30., vasárnap

Nightwish - End of all hope

Új dalszövegfordítás! Megtalálható itt:

Az Innocent Faces új honlapja

A Föld ereje

Nem vagyunk ehhez hozzászokva, hiszen nem olyan helyen élünk, ahol az érezhető földmozgások mindennapos tényezőként tarkítanák szürke hétköznapjainkat. Az eddig általam csak filmen látott esemény azonban most elég jól érezhetően, látványosan és feledhetetlenül lépett színre, megingatva nem csupán a házak falait, hanem az érinthetetlenségbe vetett bizalmat is. Újra bebizonyosodott, hiába hisszük azt, hogy az extrém természeti eseményektől védett helyen élünk, bármi megtörténhet. A természettel nem lehet packázni. Ahhoz mi kevesek vagyunk. Ezt már Petőfi Sándor is megírta:

"Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!"

És ha már földmozgás, lezárásként egy dal Ákostól, ami címével ellentétben ezen a felvételen nem túl hangos: Utolsó hangos dal

2011. január 6., csütörtök

Dalszövegfordítás (Rammstein-Frühling in Paris)

Az eredeti szöveg megtalálható itt:
http://www.metrolyrics.com/fruehling-in-paris-lyrics-rammstein.html

S akkor itt a fordítás:

Rammstein-Párizsi tavasz

Közeledett felém fényruhájában

Úgy emlékszem, mintha ma lett volna

Oly fiatal voltam, s oly zavarban

De nem bántam meg soha


Szavakat kiáltott arcomba

A nyelve élvezetet szórt

Csak beszédét nem értettem

Nem bántam meg soha


„Oh non rien de rien

Oh non je ne regrette rien”

Mikor bőrét elhagytam

Vérzett a tavasz Párizsban


Nem ismertem a testemet

Úgy írtóztam a pillantástól

A fényben mutatta meg nekem

Nem bántam meg soha


Az ajkait lágyan árulta

És örökké megérintette

Mikor a száját elhagytam

Fázni akkor kezdtem el


Szavakat kiáltott arcomba

A nyelve élvezetet szórt

Csak beszédét nem értettem

Nem bántam meg soha


„Oh non rien de rien

Oh non je ne regrette rien”

Mikor bőrét elhagytam

Vérzett a tavasz Párizsban


Suttogás hullott az ölembe

Csodás volt a hangzása

Sokat beszélt, de nem mondott semmit sem

S áthatott jóleső érzése


Szavakat kiáltott arcomba

A nyelve élvezetet szórt

Csak beszédét nem értettem

Nem bántam meg soha


„Oh non rien de rien

Oh non je ne regrette rien”

Mikor bőrét elhagytam

Vérzett a tavasz Párizsban

2010. december 31., péntek

2010. október 6., szerda

Microsoft Windows Live ID

Még szeptember végén történt, hogy egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált számomra a saját Windows Live azonosítóm, illetve nem tudtam annak használatával elérni a Messenger, valamint a Hotmail szolgáltatásokat. Utóbbi nem is lett volna baj, mert sosem használtam, de a kapcsolattartás a barátokkal, ismerősökkel azért mindennapos jelenség nálam. Rögtön kutatni is kezdtem a mindenre választ adó interneten, így jutottam el egy olyan címre, ahol segítséget lehet kérni az ehhez értő, ezért fizetett emberektől. Azt írták, a levelemre (amiből egy külső szemlélőktől védett fórum kezdő hozzászólása lett) 24 órán belül válaszolnak, addig legyek türelemmel. Így is tettem.

A válasz egy link volt, amire kattintva megváltoztathattam a jelszavam. Ezt meg is tettem, de a rendszer továbbra sem engedett vissza, ám a jelszavam legalább ismét meg tudtam változtatni (ez ugyanis korábban nem sikerült, többek közt ezért is kértem a Microsoft segítségét), de ekkor is elutasították a bejelentkezésem, mondván túl sokszor próbálkoztam rossz jelszóval bejelentkezni. Elegem lett, visszaírtam a segítőmnek a fórumunkra, hogy nem vált be, küldje el legyen szíves a kapcsolataim címét, mert létrehozok egy másik fiókot. Pár napot vártam a válaszra, majd új fiókot hoztam létre, levadásztam az ismerősök címeit, valamint értesítettem, akit tudtam, hogy már az új címem használja. Ez nagyjából be is vált, a többség vette a fáradtságot és újra ismerősnek jelölt, én pedig megnyugodtam.

Ma reggel azonban újra megkaptam a jelszóváltoztató linket a régi címemhez, és most működött! Gyorsan be is léptem az MSN-emre, leírtam a kapcsolataim címét, majd kitöröltem onnan mindenkit, ugyanígy tettem a saját magamról megadott infókkal is, hogy végleg kitörölhessem a rendszerből ezt a régi azonosítót. Azt a hibaüzenetet kaptam, hogy mivel élő hotmail fiók tartozik az azonosítóhoz, nem törölhető. A hotmail fiókot is nagy nehézségek árán, de sikerült törölni (bár még 270 napig aktívan tárolják), majd ezt követően végre megszüntettem a Windows Live ID-met is! GYŐZELEM!

A Microsoft mégsem tudott kibabrálni velem. A segítőkész Andreának (mert így hívták a Microsoft Helpdesk emberét) megköszöntem a rám fordított időt és hasznosnak jelöltem az általa adott információkat. Köszönjük, MSN!

2010. szeptember 7., kedd

Borongós szeptember

Elérkezett az év kilencedik, első igazán emberes hónapja. A megszokott kellemes időjárás helyett most valóban megemberelte magát és hideget, esőt, borús időt hozott magával.

Bízzunk benne azonban, hogy 9. hónap lévén valami újat, valami örömre okot adót is hoz magával, mosolyt varázsolva a jövevényt annyira váró emberek arcára. A zöld levelek lassan megfakulnak, lehullanak, de a fák, bokrok, növények továbbra is állják a hideget, az esőt, a szelet, akárcsak mi, akik az egyelőre fűtetlen lakásokban, széltől és esőtől védve várjuk a napsütést, a változást. A szele már megérkezett...

2010. augusztus 23., hétfő

Újra munka

Úúútálok nyári szünet után visszamenni :) Ráadásul egy könnyed 2-3 órás csoportértekezlettel fogunk nyitni, úgyhogy nem örülök :(

2010. augusztus 5., csütörtök

Papír alapon...

Egy állást szeretnék megpályázni, amihez szükség van egy erkölcsi bizonyítvány másolatára. Ehhez először persze egy eredetit kell szerezni, ami a következőképpen történik:

1) Megveszek a postán egy 150 Ft-os, erre a célra kialakított borítékot, benne leírással, a kitöltendő papírral és egy befizetendő csekkel.

2) Kitöltöm a papírt, befizetem a 3100 Ft-os csekket.

3) A csekkszelvényt felragasztom a kitöltött lapra, lezárom a borítékot és ajánlott küldeményként 300 Ft-ért feladom a postán. Eztán várok a válaszküldeményre.

Azt nem értem, miért kell ennyit szöszölni ezzel, amikor lehetne ezt elektronikus úton is intézni hivatalok között. Miért nem lehet egyszerűen átjárás a rendszerek között, mondjuk valaki valahol megnézi, hogy büntetett előéletű vagyok-e, vagy sem? Esetleg elküldik nekem nyomtatható verzióban, ha már mindenképp papíron kérnek mindent. De nem, sok-sok kört kell futni, sok-sok pénzt kell kifizetni és sok-sok időt kell rászánni, hogy egy papírdarabot egy adatbázis alapján kitöltsenek. Most tehát várok nyugalommal, türelemmel...

2010. július 16., péntek

VB 2010

Idén újra elérkezett a négyévente megrendezésre kerülő futballünnep. Egy hónap, amikor a férfiemberek többségét nehezen lehet társasági életre bírni, hiszen végre minőségi labdarúgó mérkőzéseket láthatnak a világ legjobb csapatainak főszereplésével. Legalábbis erre számítanak.

Ebben az évben azonban a szép, közönségcsalogató játék helyett a betonbiztos védekezésre alapozott a résztvevők többsége, ez vitte előre őket a csoportmeccsek után a kieséses szakaszban is. A hazai, afrikai csapatok többek között emiatt is hamar búcsúztak, egyedül Ghána tartotta a reményt a szurkolókban, de aztán egy tizenegyespárbajban ők is elvéreztek a későbbi bronzérmes Uruguay ellen, akiknek nem mellesleg 20 éve ez volt a legjobb eredményük. Amire emlékezni fogunk az idei világbajnokságról, az nem feltétlenül pozitív. A franciák összeomlása, az olaszok szenvedése, az angolok hányattatásai, az argentinok szétesése, a hollandok durvaságai, a spanyolok bunkerfocija (7 meccs, 8 gól), "érdekes" játékvezetés és a vuvuzela. Ami mégis pozitívumként említhető, az Ghána és az USA küzdeni akarása, a németek támadógépezete, Uruguay, Dél-Afrika, Paraguay és Mexikó nyílt játéka, valamint a "waka-waka".

Őszintén szólva többet vártam ettől a világeseménytől, remélem, két év múlva az EB jobb lesz, vagyis nem lesz vuvuzela, kezdenek valamit a hatalmas bírói tévedésekkel és nem a legkevesebb gólt szerző csapat játszik majd a legdurvábbal a döntőben. Holland drukkerként rémes volt látni, mit műveltek a pályán a Van Bommel vezette "vérnarancsok"... Bízom benne, hogy apósa hívó szavát legközelebb figyelmen kívül hagyja és otthonról figyeli majd a válogatott mérkőzéseit.

HAJRÁ LABDARÚGÁS! SAY NO TO RACISM! FAIR PLAY!

2010. június 8., kedd

APE(c)Hes nap

Ma reggel végre hosszas tépelődés után elmentem az APEH épületébe a TB-met intézni. Ki tudja, mire vártam eddig, talán éppen a mai napra. Történt ugyanis, hogy a portás eligazítása után megnyomtam az 1-es (Információ) gombot, mielőtt bementem az ügyintéző terembe. Még az épületbe lépés előtt körülnéztem a parkolóban, mert eszembe jutott, milyen lenne, ha a volt barátnőm (élettársam?) is éppen most járna erre valamiért. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar megtudom a választ a kérdésre...

Mikor ugyanis benyitottam, az első arc, ami szembetűnt, volt párom anyukájáé volt, aki midőn meglátott, a tőle már megszokott arckifejezéssel reagált jelenlétemre, mielőtt fogadta volna a köszönésem. Vele szemben hét hónapos terhes lánya üldögélt, aki (mikor odahajoltam hozzá puszit adni) felállt, mosolyogva köszöntött, megkérdezte, mi járatban vagyok itt. Hiába, a semmiről mindig is mosolyogva tudott parolázni idegenekkel és számára nem szimpatikus emberekkel is. Aztán elszólított a sorszámom, korábbi szerelmem pedig egy "Mehetsz is!" félmondattal bocsátott utamra. A megkapott lepedő méretű papírokkal visszamentem melléjük, anyukája háta mögé, mert nem láttam a többi asztalt. Kitöltöttem a papírt, a végtelennek tűnő percek alatt ők szokás szerint vidáman cseverésztek egymással, én pedig a sorszámomra vártam. Mikor a leendő anyukát elszólították, az ő anyukája felállt, nem akart tovább mellettem ülni, hiszen korábban kifejtette (persze nem nekem), hogy nem szívesen szív egy levegőt velem. Érthető tehát, hogy mikor én is végeztem a másik ablaknál, inkább állva vártam a következő hívást, majd mikor megkaptam mindent, kifelé menet udvariasan elköszöntem a gyermeket váró gyermekét váró anyukától és hazajöttem.

Szerk.: 365:1-hez volt az esélye, hogy egy napon megyünk az APEH-ba. Bejött. Lottót valaki?

Nem hittem volna, hogy pont itt és pont ma fogunk újra találkozni, és hogy esélyem sem lesz pár szót kommunikálni a várandós exemmel. Vegyes érzelmeket váltott ki belőlem ez a találkozás, hiszen érdekes volt így látni azt a nőt, akivel az életemet készültem leélni. Két hónap alatt meglehetősen sokat változott, de hát ebben az időszakban ez természetes. Úgy tűnt, jól érzi magát, minden rendben van vele. A lényeg, hogy boldog legyen...

2010. május 19., szerda

Villa elrepült a Denevérektől

Vérszívás, valóban. David Villa, Európa egyik legjobb támadója eligazolt a Valenciából. Tette mindezt azután, hogy már tavaly is rengeteg kérője volt, de a klubhűségre hivatkozva akkor még maradt. Most azonban rájött ő is, és a klub vezetősége is, hogy az érte kapott 40 millió euró kisegíti a csapatot anyagilag. Ugyanakkor azt is észre kell venniük, hogy így nem sok esély marad sem a spanyol bajnokságban (felzárkózni a Real és a Barcelona közelébe), sem a BL-ben. Vajon ki pótolhatja Villát, aki most már a hazai rivális Barcelona színeiben ontja majd a gólokat?

Reméljük, ebből a 40 millióból marad egy kevés egy jobb képességű csatár igazolására, valamint esetleg még egy-két új szerzeményre, hogy ismét a régi magasságokban szárnyalhassanak a Denevérek. Nehéz évek elé néznek, az egyszer biztos, pedig jó lenne, ha újra nem kétesélyes lenne a Primera Division. Mondjuk jót tesz Villának, hogy már most aláírt, hiszen nemsokára itt a világbajnokság, és így, a biztos klubháttér tudatában felszabadultan futballozhat, esetleg itt is döntőbe vezetheti a spanyolokat. Szép lenne, de csak ha az Oranje lesz az ellenfelük. :-)

Kíváncsian várom tehát, mi lesz a Valenciával Villa nélkül (majd kanalazgatnak...), illetve mi lesz Villával a Barcelonában. Valószínűleg legalább egy csatár (feltehetően Henry) távozik, így aztán ott lehet a legtöbb mérkőzésen a kezdőben. Hajrá Villa, de még inkább hajrá Valencia!

2010. március 31., szerda

Elvárások

Íme, egy újabb, aminek nem sikerült megfelelnem. Mindenki azt mondta (mondhatni biztosra vette, borítékolta, stb.), hogy elsőre sikerül majd minden, legyen az OKJ-s képzés záróvizsgája, nyelvvizsga, szűrővizsga, államvizsga, KRESZ-vizsga, rutin-vizsga avagy a forgalmi vizsga. Ezek közül elég sok (egyet kivéve mindegyik) esetben igazuk is lett, így hát már csak a nagy számok törvénye miatt is el kellett jönnie annak a napnak, amikor hibázok. Ma végre megtörtént, egy kereszteződésben balra kanyarodás előtt az irányjelző (mivel vissza kellett hoznom egyenesbe a kormányt) visszakattant a helyére, azaz nem jeleztem, hogy merre szeretnék tovább haladni. Előtte és utána is hibátlanul vezettem, kerékpárost kerültem ki, gyalogosokat engedtem át, többet néztem a tükröt, mint valaha, sőt, még a harmincas táblát is észrevettem, amit persze rajtam kívül senki más nem tartott be. Egy ilyen buta hiba, az odafigyelés hiánya, talán a reményteli várakozás, talán az elvárásoknak való folyamatos megfelelni akarás végül megpecsételte a mai napot, innentől kezdve nem sok esély van a jó hangulatra, hiszen (mint már említettem volt) mindenki azt várta, hogy márpedig nekem ma bizony jogosítványom lesz. De nem lett. Ez van, majd legközelebb. Esetleg amennyiben időben sikerül új vizsgaidőpontot kiírni a számomra, talán még a kis kirándulásunk előtt, és akkor talán még vezethetek is. Bár nem tudom, ezek után mennyi kedvem lesz hozzá, jelen pillanatban nem sok. Mindegy, ez majd még biztosan változik, hiszen annyi, de annyi minden jó dolog történhet még addig. Például lesz április elseje, amikor is a tréfa részeként ismét találkozhatok az exemmel, hogy teljes legyen a megalázottságom. Ahogy a mondás tartja: "Amibe nem halsz bele, az megerősít." Persze ezt általában másoknak szoktuk mondani, leginkább akkor, amikor nekünk éppen jó. Most megpróbálok ezen is, mint az utóbbi időben annyi mindenen túllendülni, egyszer az életben egy jót aludni, kipihenni magam, aztán újra megpróbálni. Mert hiszen meg kell felelni az elvárásoknak...

2010. február 25., csütörtök

Capital Partners

"Jó napot kívánok, a Capital Partnerstől keresem. Aktuális még az álláskeresése?"

Háromszor hívtak fel ezekkel a szavakkal köszöntve az említett cégtől. Először még meg is jelentem az adott időpontban az állásinterjún, de aztán mégsem akartam junior bróker lenni. Pedig (a friss hírek ismeretében természetesnek mondhatóan) visszahívtak és felvettek volna. De nemet mondtam. Sokan nem értették, szerencsére még többen egyetértettek velem, hiszen se gazdasági képzettségem, se affinitásom az ilyesmihez. Aztán végre egyszer kiderült, hogy most jól tettem, hogy nem vállaltam. Az utóbbi időszak első pozitív híre, legalább nem rögtön egy szélhámos vezetőség lett az első munkaadóm. Egyelőre...

2010. január 8., péntek

Vers mindenkinek - ismét

Folyosó a pusztulásba

Sötét… kezem a kapcsoló után kutat
De csak a nedves, érdes fal, körben a jeges fuvallat
A falba kapaszkodom körmömmel
Koszosan és véresen, vonszolom fáradtan magam előre
Elcsüggedve sötétül elmém
Ezen a folyosón csak haladhatok a pusztulás felé

Vércseppjeim a padlón koppannak
Nem tudok hinni abban, hogy újra felkel a Nap
Fejemben csikorgó fájdalom
Zúg a fülem, ahogy milliónyi megvadult méh zsong
Lassan feladom a harcot
Csak a szívem dobog még egyre halkuló hangon

Félig megfagyva térdre borulok
Célomat elérni immár biztosan nem tudom
Újra csend van.

2009. december 23., szerda

Kellemes Ünnepeket!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Békés, Boldog, Sikerekben és Szeretetben gazdag Új Esztendőt kíván az Innocent Faces!

2009. december 22., kedd

A magyarság helyzete

Lassan egyre aktuálisabb felvetni a jövőnkkel kapcsolatos gondolatokat, úgy érzem, egyre inkább elérünk egy határt. Elérünk egy olyan határt, ahonnan nincs visszaút. El fogunk tűnni, vagy rabok maradunk saját földünkön. Muszáj lesz megvédenünk magunkat.
Nem ismeretlen feladat, hej, de mennyire nem. Pogány őseink is védekeztek a keresztény kultúra „áldásos” támadása ellen, de alulmaradtak. Ezért muszáj volt alkalmazkodniuk, s így aztán Európa egyik legjelentősebb államát építették fel. A földrajzi helyzet azonban már előrevetítette az elkövetkezendő véres évszázadokat. Tatárok, törökök, osztrákok, oroszok, a kisantant primitív hadseregei, végül negyven év agymosás. Hódítások, bosszúhadjáratok, a lakosság és a föld pusztul, az ország szétszakad, úgy tűnik, végleg. A helyzet szellemi és materiális síkon is meglehetősen reménytelen és kétséges. Összefognunk azonban akkor is muszáj!
Muszáj, hiszen tele a padlás itthoni problémákkal. A politikai elit maga a tragédia, képtelen az emberek javára vezetni az országot. A mesterségesen szított magyar-cigány ellentét már a mindennapokat is behálózza, annak minden bűnös vetületével együtt. Ránk telepedett a nemzetközi pénzügyi uralom, újkori rabszolgaságba vetve az átlagembereket. Egymást marjuk, ahelyett hogy felismernénk, hogy össze kell fognunk. Mikor regenerálódunk az agymosásból?
Muszáj, hiszen a környező országok még mindig rettegnek és még mindig készek ellenünk bármire. Nem nyugodhatunk meg: ha tovább osztanak bennünket, uralkodni is fognak felettünk… Pedig ha együtt tudnánk élni, nagyhatalmak lehetnénk. De addig is, nem szabad naivnak lenni és engedni országunk további zsugorítását…
Muszáj, hiszen a világ a vesztébe halad. A globális hatalom összeszűkül a piramis csúcsán, kizsákmányol mindent ami él, és mindent ami élettelenül fontos. Kíméletlenül haladunk az orwelli világok és a saját szennyünkbe történő fulladás felé. Meg kellene próbálni ellenállni. De egyedül nem lehet. Pedig egyedül kell, hiszen körülöttünk minden idegen…

2009. október 12., hétfő

Negyed évszázad


Bizony, eltelt 25 év az életemből. Ez egészen pontosan szeptember 30-án történt meg, de a lakásavatóval egybekötött buli szombat este volt. A mellékelt ábrán látható, házi készítésű tortával leptek meg a barátaim néhány kisebb-nagyobb ajándék mellett. Fantasztikus érzés volt, hogy ennyit dolgoztak miattam, hogy ennyien eljöttek részben azért is, hogy felköszöntsenek. Természetesen a lakásavatás is jól sikerült, hiszen kiderült, hogy elfér akár 12 ember is egyszerre a nagyszobában (még úgy is, hogy ketten alszanak a kanapén) és az erkélyen párhuzamosan. A buli amúgy jól sikerült, bár Szerelmemmel leginkább a konyhában tevékenykedtünk, így körülbelül fél 12-kor csatlakoztunk végérvényesen a benti alakulathoz. Addig pizzát sütöttünk, mert erre volt igény. Persze gyorsabban fogyott, mint ahogyan sült, szóval nem volt egyszerű, de megoldottuk. Ellenben a sör nem úgy fogyott, mint szokott, maradt még 18 doboz, plusz whisky, kóla, pezsgő és snapsz. Sebaj, a következő bulira legalább nem kell sokat költeni! ;-)
Tehát eltelt negyed évszázad. Szinte észre sem vettem. Sok minden történt, ugyanakkor alig valami. Sok olyan dolog van, amik emlékezetessé tették, legtöbbjükre talán nem is emlékszem (ami elég paradox), mégis nagyon hamar eltelt. Remélem, a következő huszonöt év már lassabban telik majd, hogy kiélvezhessem minden napját! Köszönöm mindenkinek, aki emlékezetessé tette az elmúlt negyed évszázadot, remélem, én is hasonlóképp hatottam az Ő múltjukra! Természetesen ez majd csak jövőre derülhet ki, hiszen mindenki fiatal suhanc hozzám képest... :-)

2009. október 2., péntek

A Teiszlerminátor

Rég volt már, nagyjából két éve, mikor ezt a "becenevet" kaptam. Akkoriban úgy is éreztem magam, mint egy legyőzhetetlen igazságosztó, aki ahol tud, segít. Mára azonban a páncélom csak porosodik a régi szobámban, a közösség, akin segíthetnék, akikkel beszélhetnék, Veszprémben maradt, én pedig napjaim döntő hányadában egyedül ücsörgök idehaza. Nehéz helyzet, de nem lehetetlen, eddig is voltak már gondok, mégis itt vagyok. A címben megjelölt titulust azt hiszem, újra ki kell érdemelnem, hiszen így, hogy nem teszek érte semmit, jogosulatlanul használnám. Bízom benne, hogy idővel rám is igaz lesz a filmekből oly jól ismert mondás: "I'll be back!"

2009. szeptember 22., kedd

Under myself

Mostanság nem minden alakul úgy, ahogy tervezem. Elsősorban az aggaszt, hogy még mindig nem találtam magamnak munkát, ezzel szoros összefüggésben pedig az anyagi helyzetem sem éppen rózsás...
Másodszor pedig hiányzik a sport, a mozgás, A CSAPAT! Egyelőre TV-n keresztül követem az NFL-meccseket, de ez korántsem ugyanaz, mint hetente többször összejönni a csapattársakkal, együtt készülni a szezonra, a következő megpróbáltatásokra. Hiányoztok, fiúk!
Harmadsorban az első pontban említettek miatt elég sokan cseszegetnek, leginkább a hozzám közel állók, családtagok. Tudom, csak ösztönözni akarnak, de én sem színes üvegcseréppel vakargatom a hátsó fertályom, hanem normális munkahelyet keresek! Ha már októberben sem találok semmi értelmeset, kénytelen leszek elmenni fizikai munkára, vagy a végzettségemnek nem megfelelő munkakörbe. Mindegy, valahogyan muszáj pénzt keresni.
Végül pedig elmesélek egy történetet: Nyugodtan sétálok egy városszéli bevásárlóközpontba, mikor is megáll mellettem az út szélén egy zebránál egy hatalmas fekete Mercedes. Egy (névjegy alapján) igazgató úr - aranyfog, -nyaklánc és -gyűrű - megkért, hogy adjak neki 5000Ft készpénzt, mert eltört a hitelkártyája (megmutatta, tényleg) és nincs nála semmi pénz. Nehezen hittem, mondtam, nincs nálam annyi kp, utalványt akartam elkölteni. Azt mondta, odaadja az egyik gyűrűjét kp-ért cserébe. Egy 18 karátos arany pecsétgyűrűt adott 3500Ft-ért. Örültem, hogy rám mosolygott a szerencse és hogy segíthettem valakin. Az ékszerész 38.000Ft-ra értékelte a gyűrűt. Majd következett az utolsó teszt, ami alapján kiderült, ez bizony egy sárgaréz gyűrű, hiába van benne a próba. Naiv és segítőkész voltam, ez lett a vége...
Állítólag akivel valami rossz történik, azzal utána valami jó is, mert megérdemli. Ma hívott Süti, hogy korábbi "főnököm" megadja az egy éve esedékes pénzünket, fejenként 22.000Ft-ot. Tulajdonképpen örülök, és remélem, ez egy pozitív sorozat kezdete, próbálok így hozzáállni. Fel a fejjel, le a labdával, izmokat megfeszíteni, már elhangzott a KÉSZ és a LE vezényszó...

2009. szeptember 19., szombat

Ősz

Újra közöttünk az ősz. Lappang, majd nyíltan a felszínre tör, és kegyetlenül érvényesíti hatalmát. Mindent elmúlat és elpusztít… Mégis kevés dolog fenségesebb nála ezen a világon. Ahogy még egyszer pompába öltözteti a fákat és bokrokat haláluk előtt, az egészen drámai.
Keveset érzékelünk ebből a tragikus szépségből. Főleg a városi szürkeségen át. Nem jutnak be az alapvető impulzusok, eggyé válunk az egyhangú masszával. Nagyon nehéz kiutat találni, kitörni, s az ég felé fordulni. A csípős éjen át figyelni a zavartalan holdvilágot és a csillagokat. És várni az elmúlást, ami megérkezik. De nem mindegy, hogy lelkünk békés-e, avagy zaklatott…

2009. szeptember 11., péntek

Egy vers...

Viharban

Délutáni unalom, tekintet a falakon
Sehol semmi, minden kihalt
Előttem az este, nem nagyon akarom
Bágyadtan keresem utam

Mégis ott vagyok, ahol lüktetnek a fények
Emberi lények, homályban
Tekintetem tiszta, mindent látok élesen
Erre ráébredek lassan…

Villámok csapkodnak a fejem felett
Elkap a lüktetés
Letépi az ágakat a szél
Állok a viharban

Körülöttem álltok, s nem is tudhatjátok
A gondolatok peregnek
Ártatlanok, mégis bűnük nagyon súlyos
Békétlenné tesznek…

Bolyongás a ködös szigeten
Előttem a villanás
A fejem már gyorsan fordítom el
Nem érinthet meg senki más…

Villámok csapkodnak a fejem felett
Elkap a lüktetés
Letépi az ágakat a szél
Állok a viharban

Ázom-fázom, s arra gondolok
Hiányzik az otthon
Ázom-fázom, s arra gondolok
Hiányzik a melegség…